A falu 2012. évi 1. számában Mezőszentgyörgyi Dávid összefoglalja a 2014–2020-as időszakra tervezett KAP reform legfontosabb irányelveit, összegzi a közös agrárpolitika szempontjait meghatározó főbb elveket, és röviden vázolja a NAKVI, mint hazai programalkotó illetve az MNVH feladatait ennek kapcsán. Somlyódy László tanulmányában röviden ismerteti az árvízvédelem és a területi vízgazdálkodás jelenlegi helyzetét, megállapítja, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség e téren (különös tekintettel a gyors árvízi levonulás kontra vízvisszatartás kérdésére), végül felvázolja a területi vízgazdálkodás reformját, és megfogalmazza a legfontosabb feladatokat. Dinya László dolgozata egy tesztelt modellen keresztül tesz javaslatot a kistérségek fenntarthatóságának megalapozására. A szerző fontosnak tartja, hogy szükséges lenne egy helyi, regionális és kormányzati szinten egységes módszer alkalmazásával differenciált képet kialakítani az országról, s ennek alapján helyi szinten komplex fejlesztési stratégiákat kidolgozni. Finta István cikke összefoglalja a 2014–2020. közötti időszakra vonatkozó, a közösségi szintű uniós fejlesztéspolitikában történő új szabályozási tervezetet, s a LEADER program szemszögéből elemzi, hogy a célok eléréséhez a hazai térségfejlesztés terén milyen szemléletbeli és jogszabályi változásokra lenne szükség. Eperjesi Tamás és Erdős Balázs cikke az IKSZT program aktuális helyzetét mutatja be, amely mostanra már országos lefedettséggel bír. Hajdú Zoltán írása a járások helyét és szerepét a hazai területi közigazgatásban történeti szemszögből vizsgálja, s ebbe illeszti bele az új járási reform, mint egy korábbi közigazgatási és területi kategória új tartalommal való megtöltésének, új területi egységek közötti újraszervezésének kérdését. Közöljük továbbá Szörényiné Kukorelli Irén esszéjét a vidék kutatásának új irányairól, Páliné Keller Csilla beszámolóját a MNVH LEADER szakosztályának jövőbeni terveiről, valamint Ónodi Gábor összeállítását a Magyarországi Falumegújítási Díj 2011. az egyes régiókban nyertes pályázatainak legmarkánsabb jellemzőit.

Helyi piacot létesítettek Szabadegyházán és Ópályiban is. A beruházás révén a helyben termelt élelmiszer hamarabb, közvetlenebbül juthat el a gazdától a fogyasztók asztalára, amivel a vevő és az eladó is jobban jár.

Mintegy 53 millió forintos támogatásnak köszönhetően alakítottak ki Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret a Pest megyei Ipolytölgyesen. Az épület a legelsőként átadott ilyen intézmény a térségben.

Faipari üzemcsarnokkal bővült egy vásárosnaményi cég telephelye; a több részből álló, mintegy 230 millió forint értékű beruházást Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adta át a beregi városban.

Erdei iskola témanapon követhették végig a Heves megyei Boldog általános iskolásai, hogyan lesz a búzamagból szárba szökkent kalász, majd abból végül péksütemény, sőt, maguk is részt vehettek kenyérlángosok elkészítésében.