Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVII. – A rétek, erdők egyik legkedveltebb virágai a harangvirágok, a jellegzetes, harang alakú és a legtöbbször lilás-kékes párta sokak számára ismerős.
August 2020
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közzéteszi "az Agrárminisztérium felhívását a minisztérium hatáskörébe tartozó szakmai tanulmányi versenyekre a 2019/2020-as tanévben" című felhívás módosításáról.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVI. – A hangyák sokak számára a fáradhatatlan szorgalom jelképei lettek az idők során. Azonban vannak olyan hangyafajok, amelyek mások szorgalmának gyümölcsét aratják le. Ezek az úgynevezett szociálparazita hangyafajok.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXV. – Csip-csip csóka,vak varjúcska. / Komámasszony kéreti a szekerét, / nem adhatom oda, / tyúkok ülnek rajta. / Hess, hess, hess!
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIV. – A „mint a vöcsök” kifejezést a persze, hogyne, természetesen szinonimájaként szoktuk használni. A vöcsök fajok közül a legnagyobb méretű a búbos, amit mondanak szakállasvöcsöknek, bódorkának, dárévöcsöknek és öreg bujárnak is.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIII. – Szinte nincs olyan ember az országban, aki ne emlékezne erre a hetvenes-nyolcvanas években készült, ám a mai napig is népszerű, magyar készítésű rajzfilmsorozatra.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXII. – A görög mitológia szerint, amikor Héraklész az alvilágból felhozta Cerberoszt, a háromfejű kutyát, a dühében ordító fenevad szájából fehér hab csorgott a földre. Ezen a helyen nőtt először a hírhedt sisakvirág, az „Aconitum”.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tájékoztató napokat szervez az új szakképzési rendszer bevezetésének aktuális kérdéseiről 2020. augusztus 25-én és 26-án 10 órai kezdettel.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXI. – Porkupacok, megrágott preparátumok, szőrös lárvabőrök. Ezek az árulkodó jelek egy muzeológus számára, hogy a gondjaira bízott gyűjteményben múzeumbogár garázdálkodik. Kik ezek az apró rovarok, akik ekkora bajt képesek okozni?
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XX. – A Maros folyó mentén él egy alig 3-4 mm testhosszúságú, leginkább muslicára emlékeztető légyfaj, amit csupán 1996-ban fedeztek fel és írták le a tudomány számára új fajként.