Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXV. – Csip-csip csóka,vak varjúcska. / Komámasszony kéreti a szekerét, / nem adhatom oda, / tyúkok ülnek rajta. / Hess, hess, hess!
Az ismert gyerekdal éneklése alatt elgondoltunk-e már azon, hogy mi az a vakvarjú? Van-e egyáltalán köze a csókához, ahogy azt a mondóka első sora is írja? A válasz, nem! Egy teljesen más madárrendbe tartozó faj szerepel a mondókában, ami nem más, mint a bakcsó. A gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába tartozik.
A bakcsó leginkább szürkület idején aktív - emiatt kapta az éjszakai holló elnevezést - , azonban fiókái nevelése során nappal is útnak indul a táplálékért. Az alkonyati órákban csapatosan repülnek táplálkozóhelyeikre, ahol a madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá. Étlapjukra kétéltűek, halak, rovarok kerülnek. Népies neve nem a látására utal, hanem arra, hogy képes a varjú hangját utánozni. További elnevezései is ismertek, úgymint kvakvarjú, oláhpap, kakcsó vagy vasfejű vakkánya.
Fokozott védettséget élvez, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Forrás: Seprős Richárd és Kóbor Péter
Képek: Dr. Takács András Attila
