HONNAN ÉS HOGYAN ÉRKENEK HOZZÁNK? – BEKERÜLÉSI ÚTVONALAK
A fajok új területekre történő telepítése és véletlen behurcolása régről ismert jelenség, azonban a globalizáció hatására az elmúlt évszázadban egyre nagyobb mértéket ölt. Az ugrásszerűen megnövekedett kereskedelem és turizmus megkönnyíti az áruk hozzáférhetőségét, ami megnöveli a fajok természetes előfordulási területükön kívülre behurcolásának valószínűségét.
Az idegenhonos inváziós fajok sokszor más kontinensekről, leggyakrabban Észak-Amerika és Ázsia mérsékelt övi területeiről származnak, onnan emberi közvetítéssel kerülnek Európába, illetve hazánkba. Ha már bekerültek Európa valamely pontjára, akkor onnan szétterjedhetnek az egész kontinensen.
Fajok az eredeti elterjedési területükön kívüli új élőhelyekre bekerülhetnek szándékos behozatallal és véletlenszerű behurcolással. Ezek szárazföldi, vízi és légi úton egyaránt történhetnek.
Szándékos behozatalra példák a különböző – kertészeti, mezőgazdasági, hobbiállat-tartási, halászati, horgászati, akvarisztikai – hasznosítási célok vagy éppen egy károsító rovar elleni biológiai védekezésként betelepített fajok. Dísznövényként hozták be a hazai idegenhonos inváziós növényfajok többségét (pl. bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera, idegenhonos aranyvessző fajok – Solidago spp., óriáskeserűfű fajok – Fallopia spp.), amelyek a kertekből kiszabadulva váltak invázióssá. Tógazdasági céllal importáltak Európába vagy közvetlenül hazánkba számos idegenhonos halfajt, mint az amurt (Ctenopharyngodon idella) vagy a busafajokat (Hypophthalamichtys molitrix, H. nobilis). A velük kapcsolatos gazdasági elvárások azonban nem minden esetben teljesültek, amire jó példa a barna és a fekete törpeharcsa (Ameiurus nebulosus, A. melas), amelyek egyedei nem nőttek az eredeti élőhelyeiken jellemző méretűre. Faanyag-termelési vagy talajmegkötési céllal kezdtek telepíteni olyan gyors növekedésű idegenhonos inváziós fafajokat, mint a fehér akác (Robinia-pseudo-acacia), kései meggy (Prunus serotina), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica).
A biológiai védekezést célzó behozatal közismert példája a kelet-ázsiai eredetű harlekinkatica (Harmonia axyridis), amelyet a levéltetvek elleni védekezés okán telepítettek be Nyugat-Európába. Innen azután saját erejéből indult hódító útjára. Magyarországot 2008-ban érte el, majd tömeges elszaporodásával mára hazánk leggyakoribb katicabogárfajává vált. Évente több generációja van, mint a hazai fajoknak, táplálékkonkurenciát jelent számukra, ráadásul lárvái a levéltetvek mellett az őshonos katicafajok lárváit is elfogyasztják.
Számos egzotikus növény- és állatfajt (pl. hínárnövényeket, különféle csiga-, rák-, hal- és teknősfajokat) hoznak be akváriumi tartásra, amelyek kiszabadulva (például akváriumtisztítás során a csatornarendszeren keresztül) komoly veszélyt jelentenek vizeink élővilágára. A véletlenszerű kikerülés mellett a szándékos kihelyezésre, telepítésre (megunt akváriumlakók kihelyezése, kitelepítés fajgazdagítási céllal) is van nem egy példa.
Az újonnan bekerült idegenhonos inváziós fajok gyors terjeszkedésére jó példa a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii), amely 2015-ben a Városligeti-tóból került elő első alkalommal hazánkban, ahova akvaristák helyezhették ki. Azóta megtalálták több termáltóban, és bekerülve a Duna vízrendszerébe, ott gyors ütemben terjed.
Véletlenszerű behurcoláshoz soroljuk azokat az eseteket, amikor más fajokhoz, bármilyen áruhoz vagy a szállító járműhöz kötődő „potyautasként” érkeznek hozzánk az idegenhonos a fajok, vagy például beutazók hurcolják be őket akaratlanul ruhájukon, csomagjaikkal.
Erre a bekerülési útra is számos példa van. Véletlen behurcolással, az amur- és busaszállítmányokkal, az ivadékok közé keveredve került hazánkba a kínai razbóra (Pseudorasbora parva), amely mára hazánk második leggyakoribb idegenhonos inváziós halfaja.
A Duna vízi útvonalán, hajótesthez tapadva vagy a ballasztvízzel érkezett hozzánk, majd terjedt el számos puhatestű, mint a kelet-ázsia eredetű kosárkagyló-fajok (Corbiucula spp.) a ponto-kaszpikus vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és kvagga-kagyló (D. bugensis) és több planktonikus rákfaj is. Az Ázsiából származó tigrisszúnyog (Aedes albopictus) abroncsokat szállító hajókkal, az abroncsokban összegyűlt vízbe rakott tojásokkal hódított meg új területeket.
Introduction pathways of invasive alien species
Invasive alien species are introduced intentionally or unintentionally due to anthropogenic factors outside their natural range, which has been accelerated by globalization of trade and travel in the last century. A large amount of species are introduced intentionally with economic purposes (e.g. agricultural, ornamental trade, forestry, pet trade, aquaculture) or as biological control agent (e.g. Harmonia axyridis). Many other species are brought accidentally as contaminants of trade products or on vehicles or tourists (clothing and equipment).