Az A falu ez évi második számában megjelent szakcikkek – Pócsi Gabriella a kiskertes övezet funkcionális átalakulását, differenciálódását vizsgáló tanulmánya kivételével – alapvetően két témakör köré szerveződnek. Egyik a vidéki lakosság helyzete, a másik pedig a környezet- és természetvédelem ilyen-olyan vonatkozásai. Az előbbi témakör tanulmányai közül Karcagi-Kováts Andrea az Európai Unió vidéki népessége csökkenésének okait próbálja feltárni, és összegzi a jelenségre adott, az egyes országokban meglehetősen eltérő válaszokat. Michalkó Gábor a vidéki népesség életében egyre nagyobb szerepet játszó turizmus szerepét vizsgálja, többek között azt, hogy a turizmus mekkora szerepet tölt be a vidéki lakosok boldogulásában és boldogságában is. Más szempontból, más eszközökkel, de itt is a helyi lakosság szemszögéből tekinti át Józsa Klára az aprófalvak sikerességét. Kilpalainen Arja cikke pedig egy finnországi tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a távoli finnországi vidéki települések lakosságának életében a helyi civil szervezetek (NGO-k) mekkora szerepet töltenek be, és mennyiben járulnak hozzá helyben maradásukhoz. A „zöld” témák közül a Gödöllői Egyetem munkatársainak tollából íródott cikk a nemzetközi gyakorlatban jól ismert ún. zöld pont rendszer átültetésének lehetőségét vázolja fel a tiszai árapasztók területén. Budai Krisztina és Sepsei Gergely írása a zöldutakról európai és hazai szinten összegzi a téma legfontosabb tudnivalóit. Kultúrtörténeti és természetvédelmi megközelítéssel, a táji értéket szem előtt tartva vizsgálja a kunhalmokat Tóth Albert nagyívű tanulmánya. És egy másik zöld téma: zöld gazdaság és versenyképesség kontrolling eszközökkel egy konkrét példával: Gábor Ágnes és Zéman Zoltán cikke bevezetés a témába és a fogalmakba.
