Szeretnéd mélyebben is megismerni natúrparki tájaink rejtett kincseit? Útkereső vidéki térségként érdeklődsz az érték- és közösségalapú vidékfejlesztés lehetőségei iránt? Szeretnéd részletesebben is megismerni a natúrparkká válás folyamatát? Lapozz bele a Magyar Natúrpark Szövetség kiadványába!
„Mert a jövő zöld, vagy semmilyen!” – ezzel az alcímmel rendezi meg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége online térben a hatodik ÖKOINDUSTRIA Virtuális Zöldipari Expot és Konferenciát 2021. április 28. és 30. között. Közép-Európa egyik legjelentősebb környezetipari szakkiállításán a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. is részt vesz.
Meseíró pályázatot hirdet a Föld napja alkalmából a beporzó rovarokról az Agrárminisztérium. A „Mesék a Zümmögő birodalomból” elnevezésű felhívásra érkező legjobb pályaművekből online mesekönyv készül.
A Föld napja alkalmából idén is meghirdeti az Agrárminisztérium az Év BISEL fotósa országos pályázatot. Ezúttal két korosztály (7-9. és 10-12. évfolyam) versenyezhet három témakategóriában.
A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart - közölte Nagy István agrárminiszter.
Az első lépést a zajártalom ellen mindenki maga teheti meg. Ez pedig nem más, mint a saját magunk keltette zaj elkerülése. Ez azt jelenti, hogy kapcsoljuk ki a hangeszközöket és élvezzük a nyugalmat. Mi döntjük el, viselkedésünk és életmódunk révén, hogy körülöttünk csendesebb lesz-e minden, vagy sem.
Az európai lakosság közel 55 százaléka él városias környezetben. Ebből adódóan érthető, hogy a városi közlekedési zaj mértéke és megítélése mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kap. A lakossági felmérések során a megkérdezettek a közúti közlekedést és annak zajhatását nevezik meg a legzavaróbb elemnek.
A hang, a zaj mérésére, jellemzésére használt mértékegység a decibel. Egészen különleges tulajdonságú indikátor, amelynek jellemzőit meg kell ismernünk ahhoz, hogy környezeti zajjal kapcsolatos információkat – még a legegyszerűbb szinten is – megérthessük.
Azt gondolnánk, hogy a zaj nem olyan régi problémája az emberiségnek. Ha megkérdezünk valakit, szerinte mióta okoz közösségi, társadalmi szinten problémát a zaj, leggyakrabban az ipari forradalom korát jelölik meg. Érthető, hiszen akkor indult el a nagyfokú gépesítés, a városiasodás új lendületet kapott.
Általános az a vélekedés, hogy a zaj alapvetően a munkahelyi (halláskárosodási) probléma, hiszen ott érhet bennünket olyan mértékű terhelés, amely hallásunkat egyértelműen rontja, ahol fájdalmat okozó hatást szenvedhetünk el. Ez valóban így is van, de az a környezeti zaj, amelyben mindennapjainkat töltjük, ugyanúgy veszélyes lehet az egészségünkre, testi-lelki állapotunkra. A zaj nem csak hallórendszerünkre hat.
