Azt gondolnánk, hogy a zaj nem olyan régi problémája az emberiségnek. Ha megkérdezünk valakit, szerinte mióta okoz közösségi, társadalmi szinten problémát a zaj, leggyakrabban az ipari forradalom korát jelölik meg. Érthető, hiszen akkor indult el a nagyfokú gépesítés, a városiasodás új lendületet kapott.
Azonban a hang, és ezzel együtt a zavaró hang, a zaj egyidős az emberrel: a hírnököt bejelentő kürtszó, a sikeres vadászatot hírül adó „halihó” felébresztette az udvar népét, az őrségben esetleg elalvó katonát (ami egyébként nem volt baj). A görög és római filozófusok, költők gondolatai között gyakran szerepel az alkotáshoz elengedhetetlen csend iránti vágy.
Már az ókori Rómában is születtek zaj elleni védelmet biztosító intézkedések, jogszabályok. Például törvény tiltotta a kocsik közlekedését a nap meghatározott szakaszában, hogy ezzel védjék a városlakók nyugalmát. A középkori Angliában feltételekhez kötötték a zajkibocsátással együtt járó tevékenységek (pl. kovácsműhely) végzését, bizonyos helyeken és időszakokban megtiltották az utcai zenélést.
Az elmúlt két évszázadra fokozottan jellemző urbanizáció a lakosság zajterhelését ugrásszerűen megnövelte. Városainkban egyre nagyobb forgalommal, a többszintes lakóépületekben fokozott szomszédsági zajjal kell számolni. A zaj és rezgés okozta terhelés korunk egyik legnyomasztóbb környezeti problémája. Az európai polgárok körében végzett közvélemény-kutatás már 1982-ben azt mutatta, hogy a megkérdezettek a zajt tekintik lakóhelyük szempontjából a második legfontosabb környezeti ártalomnak.
Természetes, hogy környezetünk mindenkor emberi tevékenységek tere, helyszíne is. Ezen tevékenységek lehetnek hangosak, de az is lehet, hogy csendet igényelnek. Közösségi cél, hogy mindenki tudjon élni, pihenni, aludni, dolgozni vagy zenélni – anélkül, hogy ezzel másokat zavarna. Az egészséges akusztikai környezet egyszerre egyéni és társadalmi szükséglet is.
Ezért is van szükség olyan jogi szabályozásra, amely értékeli és kezeli ezt a társadalmi problémát.
A szabályozás legfontosabb elemei hazánkban:
– 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
– 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
– 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
– 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (149. pont – csendháborítás)