June 2013

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum idén is aktív részese a Múzeumok Éjszakájának. Június 22-én, szombaton a Falu a városban – Élelmiszer és hagyomány téma köré szerveződik a rendezvény kínálata, amely színes kültéri és beltéri programok sorával várja az érdeklődőket.

Az idegenforgalom a vidéki gazdaság több lábon állásának egyik legfontosabb pillére, s elsősorban arról szól, hogy a vendéglátó település megmutatja magát, értékeit, mindazt, amire büszkeg – jelentette ki V. Németh Zsolt a tótkomlósi ifjúsági szálláshely átadásán.

A megváltozott körülmények és a gazdasági válság hatásai indokolttá tették a KAP felülvizsgálatát. A reformról a június 24-én és 25-én, a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen valószínűsíthető a politikai konszenzus elérése.

Idén már egyéni lakosok is pályázhatnak tanyavillamosításra a harmadik alkalommal jelentkező Nemzeti Tanyafejlesztési Programban. A tervek szerint 2020-ra minden tanyán bevezethetik az áramot.

Idén már egyéni lakosok is pályázhatnak tanyavillamosításra a harmadik alkalommal jelentkező Nemzeti Tanyafejlesztési Programban. A tervek szerint 2020-ra minden tanyán bevezethetik az áramot.

A szaktárca és a Kis-, Közép- Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) meghívja Magyarország sajtkészítőit (őstermelőket, egyéni-, mikro-, kis- és középvállalkozókat) a június 28-án, 9.30–14.00 óra között megrendezésre kerülő szakmai napra, a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác termébe.

Bemutatták a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fennállásának első ötven évét bemutató, „Volt egyszer egy VÁTI” című könyvet június 12-én, a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában.

Egy községről, közösségről sokat elmond, hogy minek ad teret. Ez azért fontos, mert csakis az a cél, törekvés, álom valósulhat meg, aminek fizikailag is helyet, teret biztosítunk – mondta el V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a péri Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) avatóünnepségén.

Bencze Sz. és Kiss I. tanulmánya a vidéki térségek gazdasági autonómiájának kérdését elemzi. A szerzők megállapítják az autonómia szükségességét, és számos jó példával szolgálnak e témakörben. Bódi F. tanulmánya a helyi szociális ellátórendszer szerepét értékeli elsősorban a hazai, másodsorban a nemzetközi gyakorlatot tekintve, az általánosságokra kitérve. Pál V. értekezése egy perifériális helyzetben lévő vidéki térséget vizsgál egészségföldrajzi szempontból. Az empirikus kutatásokra alapozott ténymegállapítások több esetben megdöbbentőek. Tóth P. munkája egy eddig a magyar szaknyelvben ismeretlen fogalom meghatározását és társadalomtudományi elhelyezését hivatott vizsgálni: a kulturális gazdaságét. Wirth G. tanulmánya példa a gazdasági-társadalmi változásokkal együtt járó vidéki térségek funkció-váltására: a szerző azt vizsgálja, hogy hogyan változott egy Budapest környéki idegenforgalmi jellegű régió szerepe az elmúlt évtizedekben, és mik lehetnek a hosszú távú kitörés lehetőségei. A nyugat-európai gyakorlathoz képest több évtizedes késéssel hazánkban is megjelentek a nagyvárosi közösségi kertek. Kovács T. írása a hazai példák funkcionalitásának vizsgálatát tűzte ki célul, összehasonlítva a nyugati gyakorlattal. A tavaly nyári számban hiánypótló írás jelent meg az Alföld unikális táji értékeiről, a kunhalmokról, amelyet Árgay Z. és mts tanulmánya a táji értékek megőrzésének gyakorlati, illetve jogszabályban lefektetett módozatait taglalva egészít ki.

Oldalak