A Luxemburgban 2013. június 24-25-én megrendezésre kerülő Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen valószínűsíthető a politikai megállapodás elérése a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. A várható döntés a KAP-ot alkotó négy alaprendeletről születik meg. Ezek a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési támogatások szabályait, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek a rendelkezések szabják meg, hogy a következő hétéves uniós költségvetés mezőgazdaságra fordítható forrásaiból a gazdák milyen feltételek teljesítése esetén kaphatnak terület alapú támogatást, illetve hogy mekkora forrás fordítható piacvédelmi intézkedésekre. Szintén ez a döntés lesz az alapja a vidékfejlesztési források felhasználásának.
Az elmúlt több mint másfél évben, négy elnökségi ciklus alatt tárgyalták a tagállamok a javaslatokat, amelyről 2013 márciusában a miniszterek a Tanácsban megállapodtak. Ezzel párhuzamosan, a társ-jogalkotó Európai Parlament is megszavazta álláspontját. A végső megállapodás elérése érdekében az elmúlt három hónapban rendkívül intenzív tárgyalások folytak és folynak a Tanácsot képviselő Elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság között.
A fentiekben leírt hároméves munka tetőpontja várhatóan a 2013. júniusi luxemburgi tanácsülés lesz, ahol vélhetően hosszas egyeztetések és intenzív tárgyalások után megszületik a kompromisszum és így sikerül megállapodni a KAP következő években alkalmazandó szabályairól. Ez a tárgyalássorozat és Tanácsülés az uniós jogalkotás szempontjából is igen rendhagyó. Az uniós intézményeknek a megszokott 1,5-2 éves egyeztetés helyett lényegében 10 hét alatt kellene megállapodniuk a hozzávetőlegesen 2000 oldalnyi joganyagról. Az ír elnökséget a korábbi elnökségek, így Magyarország is, és a tagországok döntő többsége is támogatja a megállapodás elérésében. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság és az Európai Parlament is érdekelt abban, hogy most júniusban létrejöjjön a politikai megállapodás a KAP jövőjéről.
A KAP reform keretében elfogadott jogszabályok határozzák meg, hogy a költségvetési tárgyalások során kitárgyalt forrásokat milyen feltételek mentén lehet felhasználni. Az úgynevezett négy alaprendelet a közvetlen kifizetéseket, a piaci intézkedéseket, a vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a közös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.
A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország 5 fő célt határozott meg:
I. A munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatásának növelése (érzékeny ágazatok)
A jelen reform alapvető kérdése volt, hogy a belső piacon milyen mértékben és feltételekkel támogathatóak az állattartó ágazatok, illetve a zöldség-gyümölcstermesztők. A támogatás mértéke az adott ágazat versenyképessége szempontjából meghatározó. Egyes nyugat-európai országokban ma akár az uniós források 28 százalékát is ezen ágazatok támogatására tudják fordítani, míg a közép-európai országokban ez az arány jelenleg legfeljebb 14 százalék. Ezt az egyenlőtlenséget a reformban szükséges orvosolni.
II. A magyar vidék versenyképességének növelése
A cél elérése érdekében fontos, hogy ténylegesen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesüljenek az uniós forrásokból (aktív gazda fogalma).
A nemrég levonult árvíz is megmutatta, hogy milyen fontos lenne a megfelelő biztonsági háló biztosítása a mezőgazdasági termelők védelme érdekében. A jelenlegi rendszerhez képest többszintű védőhálót lenne szükséges, mely megfelelő biztonságot nyújt a gazdáknak mind a természeti csapások, mind a jelentős piaci változások esetében.
A fentiek mellett szükséges lenne megteremteni a szabályozásban annak a feltételeit, hogy a vidékfejlesztési program, a többi alappal együttműködve, a vidéki lakosság helyzetén javítson és a helyi fejlesztéseket segítse.
III. Kisgazdaságok támogatása
A magyar kistermelők érdekeit szem előtttartva lenne érdemes a szabályozást kialakítani. Figyelembe kell venni, hogy esetükben az adminisztratív terhek ne növekedjenek, sőt ha lehet, a szabályozás egyszerűsödjön és a támogatásokhoz egyszerűen juthassanak hozzá.
IV. A fiatal gazdálkodók támogatása
A magyar gazdálkodók kevesebb, mint 6 százaléka a 40 év alatti gazdálkodó. Az egészséges korszerkezet elérése és a gazdálkodást kezdő 40 év alatti termelők számának növelése alapvető cél. Ennek érdekében minden forrásból biztosítani kell, hogy a fiatal gazdálkodókat támogatni tudjuk. Erre az elmúlt időszakban csak vidékfejlesztési források álltak rendelkezésre, de kiemelt cél, hogy a jövőben emellett a közvetlen kifizetésekből is támogatást tudjunk nyújtani a fiatal gazdálkodóknak.
V. A fenntartható gazdálkodás erősítése
A fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében a jelenlegi állapotnál is tovább kell mennünk. A zöld termelés elősegítése ennek megfelelően fontos A cél az, hogy mezőgazdaságunk vegye figyelembe jobban a környezetvédelmi szempontokat. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy ez ne veszélyeztesse a gazdálkodók megélhetését, munkahelyét, illetve hogy ne tegye indokolatlanul bonyolulttá a kifizetések rendszerét. Ennek megfelelően egy kiegyensúlyozott kompromisszum elérésére törekszünk.
A június 24-25-ei Tanácson ezen célok elérése érdekében tárgyal a magyar delegáció. Célunk egy olyan kiegyensúlyozott megállapodás elérése, mely érdemben segíteni tud a magyar vidék helyzetének javításában.
Forrás: Portfolio