„Legyünk büszkék arra, amik voltunk, s igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk!”
Mérföldkőhöz érkezett az agrárszakképzés átalakítási folyamata. Idén végeznek ugyanis először azok a diákok, akik már az új, ötéves technikumi oktatásban sajátították el a szakma alapjait. Az agrárszakképzés modernizációja és a centrumok létrehozása új lehetőségeket teremtett a fiatalok számára – emelte ki Tállai András.
A Herman Ottó Konferencia Központban tartott szakmai műhelyen bemutatták a natúrparki tananyagfejlesztést, a Nemzeti KAP-hálózat térségfejlesztési szerepét, valamint a Nemzeti Agroturisztikai Stratégiát. A rendezvény középpontjában a fenntarthatóság, a helyi közösségek és a térségi együttműködések álltak.
A tanyán élők helyzetének javítása nem csupán kulturális, hanem gazdasági és stratégiai kérdés is – hangzott el az Orgoványban rendezett konferencián. A Venyige-tanyán az érintettek egyetértettek abban, hogy a tanyák fejlesztése, a vízpótlás és az agrártámogatások összehangolt alkalmazása nélkülözhetetlen a vidék fenntartható jövőjéhez.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályával karöltve, számos szakmai partner közreműködésével, kreatív alkotópályázatokat hirdet több korosztály számára, a Vadonleső Programhoz kapcsolódóan, az Év Emlőse, a magyar szöcskeegér játékos, viszont rejtőzködő világába.
Ma már a fiatalok és a nők körében is egyre népszerűbb a vidékfejlesztési szaktanácsadói rendszer. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Varga Zsuzsanna részletesen bemutatta Magyarország szaktanácsadói rendszerének lehetőségeit a Kislépték Egyesület által szervezett rövid ellátási lánc szervezők napján.
A szakmai párbeszéd és a térségi együttműködés elmélyítése kulcsfontosságú a vidékfejlesztési törekvések sikerében – ezt erősítette a kedden rendezett szakmai találkozó, amelyet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-ben működő Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység szervezett.
