Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója
Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.)
Időpont: 2024. április 7. (vasárnap) 09:00-16:30
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum közös eseménye lehetőséget teremt a természeti és ökológiai témájú programok bemutatkozására, valamint találkozására a nagyközönséggel: a legkülönbözőbb élőlénycsoportokkal foglalkozó, más-más kutatási témákhoz kapcsolódó programokat ismertetik az azokat gondozó szakemberek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy csapatukhoz önkénteseket toborozzanak hazánk élővilágának egy-egy szűkebb szegletének jobb megismeréséhez és megőrzéséhez.
A múzeum ezen a napon díjmentesen látogatható, ezért a találkozón való részvétel is térítésmentes.
A sajtónyilvános rendezvény programváltoztatásának jogát a szervezők fenntartják!
KIÁLLÍTÓK
Bioblitz
A BioBlitz elsődleges célja a természetvédelmi szemléletformálás interaktív és szórakoztató módon. A program során a különféle állat- és növénycsoportok szakértőivel együtt, az érdeklődők bevonásával készít fajleltárt egy aprócska élőhelyen.
A Pangea Egyesület 2017 óta szervez klasszikus városi BioBlitz rendezvényeket, idén az egyesület pénzesgyőri oktatóközpontjának környékét veszik górcső alá!
Borostyán élőhely kutatás
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, valamint a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet Növénytan Tanszék önkéntes adatgyűjtő programja a Hedera crebrescens, azaz a budai borostyán feltérképezésére irányul.
A kutatás során jellemezni szeretnék a faj élőhely-preferenciáját, termőhelyi igényeit, gyakoriságát egyes területeken, összehasonlításban a többi fajjal.
A csatlakozó önkéntes feladata, hogy megfigyelje és továbbítsa, ha ezt a fajt látta valahol.
Citizen science a genomikai kutatásokban
A Biodiversity Genomics Europe (BGE) a biológiai sokféleség hanyatlása miatt jelentkező válságot DNS-vizsgálatok eredményeinek felhasználásával igyekszik kezelni, a közösségi adatgyűjtésekkel. A laboratóriumi munkákat a kutatók végzik, de munkájukat önkéntesek is segíti, főleg a gyűjtéseknél. A közösség már három különböző tevékenységben vesz részt aktívan. A kutatási program kiemelkedő részét jelentik az esettanulmányok. Ebben vesz részt a Magyar Természettudományi Múzeum, amelynek munkatársai a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) vizsgálatára összpontosítanak, amely Európa egyik leggyorsabban csökkenő, kihalással fenyegetett emlősfaja.
Civilek a gombadiverzitásért
A Szegedi Gombász Egyesület civil önkéntesek bevonásával segíti a nagygomba diverzitás felmérését.
A globális változások, a túlhasználat, a szennyezés, az élőhelyek elvesztése, inváziós fajok terjedése miatt globális mértékű kihalással kell szembenéznünk. A gombák – legóvatosabb becslések szerint is – 90%-a ismeretlen a tudomány előtt. A nagygombafajok természetvédelmi értékelése drasztikus lemaradásban van, az IUCN vörös listára felkerült nagygombafajok száma két nagyságrenddel elmarad a növény- és állatfajokétól. Nem csoda, hiszen alig rendelkezünk adatokkal a nagygombafajok elterjedéséről.
Denevérek és napelemek
Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy az emberiség növekvő energiaszükségletét megújuló energiaforrások felhasználásával biztosítsuk. A napenergia az egyik legtisztább energiaforrás, azonban hasznosítása nagy területek mesterséges sima felszínekkel való lefedését igényli. Tekintve, hogy a napelemeket világszerte egyre kiterjedtebben telepítik, elengedhetetlen megérteni azok ökológiai hatásait. Van ismeretünk arra vonatkozóan, hogy a napelemek kedvezőtlenül befolyásolják a rovarok és madarak viselkedését, ami alacsonyabb túléléshez és szaporodási sikerhez is vezethet. A denevérek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, ugyanakkor sok fajuk fennmaradása veszélyeztetett és rendkívül keveset tudunk arról, hogy a napelemek milyen hatással vannak rájuk.
Denevérek vizsglata önkéntesek segítségével
Hogyan kutatják az éjszaka aktív, rejtett életmódú denevéreket? Az utóbbi évtizedekben rendkívül elterjedté vált az akusztikai mintázás, amely segítségével a faji vagy fajcsoport szintű meghatározás gyorsabb és hatékonyabb, mint valaha! A találkozón a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai bemutatják, hogyan működik ez a technika, milyen eredményeket értek el vele az első budapesti közösségi denevérfelmérés során. Az érdeklődők hallhatnak a közösségi tudomány előnyeiről és hátrányairól, illetve a kutatás tervezéséről.
DRYRivERS
A folyók és patakok a Föld legsérülékenyebb biodiverzitási pontjai közé tartoznak, emellett pedig az emberi jólét számára nélkülözhetetlen ökoszisztémák. A globális éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt azonban egyre több vízfolyás szárad ki, a kiszáradások hatása pedig egyre erősebben jelentkezik a mindennapi életünkben és a gazdaság működésében is. Ezt vizsgálja a világ 25 kutatóintézetének több mint 100 kutatójával indult DRYvER projekt.
A projektben, a PTE Hidrobiológiai Tanszék közreműködésével létrejött egy ingyenes mobiltelefonos applikáció, a DRYRivERS, amely használatával minden okostelefon-felhasználó részt vehet a kutatásban.
Görényinfó
A görényinfó a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálásával futó közösségi adat- és mintagyűjtő program, az évek során az elütött görények és hörcsögök bejelentése alapján több száz előfordulási adatra és vizsgálati mintára tettek szert.
Más állatokhoz hasonlóan a görények is gyakran esnek áldozatul a közúti közlekedésnek. A molnárgörény a hazai emlősfauna egyik legkevésbé ismert tagja, elterjedéséről nagyon keveset tudunk. Ön is segíthet a faj elterjedési térképének elkészítésében, ha bejelenti a megtalált görénytetemeket. Központi e-mail: [email protected]
Herptérkép
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2011-ben indította útjára az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programot – ismertebb nevén a Herptérképet –, amelynek célja, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a hazai kétéltű- és hüllőfajok elterjedéséről, természetvédelmi helyzetéről, az egyes fajokat vagy állományokat érintő problémákról. Az indulás óta eltelt 13 év során a felhasználók – kirándulótól a természetvédelmi szakemberig – 79.826 megfigyeléssel járultak hozzá a közösen épülő tudáshoz. A program keretében gyűjtött adatok kutatási programok, gyakorlati természetvédelmi intézkedések alapjául szolgálnak, és ezáltal segítik a hazai kétéltű- és hüllőfajok hosszútávú megőrzését.
Hódtérkép
Az eurázsiai hód őshonos, terjedőben lévő, védett állatfaj, mely képes nagy mértékben átalakítani élőhelyét. Tevékenysége a természet és az ember szempontjából is jelentős hatásokat vonhat maga után.
A Hódtérkép program célja a lakosság bevonása a hódok magyarországi elterjedésének és tájátalakító tevékenységének monitorozásába, amely hozzájárulhat a faj hatásaival kapcsolatos átgondolt, szakmai tervezéshez.
Inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú monitorozása
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete adatokat gyűjt a vadgazdálkodás szempontjából fontos inváziós emlős- és madárfajok előfordulásáról Magyarországon. Hét fajra koncentrálnak, ezek a mosómedve, nyestkutya, nutria, amerikai nyérc, pézsmapocok, ill. a kanadai lúd és a nílusi lúd. Az adatgyűjtő felületen bárki megismerheti ezeket a fajokat, és megoszthatja megfigyeléseit a kutatókkal, hogy a begyűjtött adatok alapján ezeket a fajokat megfelelő hatékonysággal kezelni lehessen.
Ízeltlábúak.hu
A közösségi platformon a felhasználók lepke, bogár, pók és más ízeltlábú észleléseiket ingyenesen és korlátlan számban rögzíthetik. Az észlelések határozásában szakértők segítenek. A rögzített adatok nyilvánosak és szabadon hozzáférhetők mindenki számára, megbízható információforrásként szolgálva tudományos munkák és környezetvédelmi tevékenységek részére.
A platform több mint 5080 felhasználója segíti egymást Magyarország ízeltlábú élővilágának megismerésében és védelmében. Eddig több mint 421 ezer észlelési adat, vele 723 ezer képet rögzítettek.
Kullancsfigyelő
A Kullancsfigyelő program célja a kullancsok, és az általuk terjesztett kórokozók vizsgálata Magyarországon a közösségi kutatás segítségével. A globális felmelegedés hatására a vérszívók ezen csoportjánál is figyelemreméltó változásokat tapasztalhatunk. A programunk kiemelt figyelmet fordít az újonnan felbukkanó kullancsfajok monitorozására, amely nem lenne lehetséges az érdeklődő és aktív lakosság bevonása nélkül.
A Kullancsfigyelő asztalához ellátogatók kényelmes távolságból ismerkedhetnek meg a kullancsok csoportjával, de egy mikroszkóp segítségével közelebbről is szemügyre vehetik az egyes fajokat és azok fejlődési stádiumait, valamint feltehetik kérdéseiket a projektben résztvevő kutatóknak.
MME TermészetLesen
Az MME TermészetLesen programja egy lakosságnak szóló adatgyűjtő akció, amelyben bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Öt olyan egyszerű adatgyűjtő felületet foglal magába, amelyeket akár közvetlen lakókörnyezetetekben is alkalmazható, az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. A programok bár egyszerűek, mégis értékes adatokkal segítik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkáját.
A Nagy Téli Madárles az etetőn és környezetében megjelenő madarak megfigyelési adataira koncentrál, míg a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtésre a Tavaszi Természetles felület alkalmas.
MyPond – Az én kistavam
A kistavak, mint például a kerti tavak nagyon változatos élővilágot rejtenek. Titkaik feltárására és az őket érő emberi behatások megértéséhez hasonlóan változatos eszközökre van szükségünk. Az eseményen bemutatjuk a környezeti mikroszkópos technikákon alapuló vizsgálatokat és a vízi ökológusok tradicionális eszköztárát és a kutatásunk középpontjában álló különféle élőlényeket.
Önkéntesek segítségével gyűjtött rovarok a magyar faunában
Olyan rovarokat és projekteket mutatnak be a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai az utóbbi évekből, amelyek hazai felfedezését, vagy adatainak jelentős részét önkénteseknek, amatőr rovarászoknak köszönhetjük. Van köztük dél-amerikai pálmarontó lepke, hatalmas ormányosbogár, ázsiai eredetű imádkozó sáska, füge-, dió- vagy akár jukka-kártevő apró molyok.
Pet Kupa
A PET Kupa egy szemétszedő-hajóépítő vetélkedőként, egy hosszú távú folyami hajós versenyként indult, amely mára a Tisza-menti közösségeket egybe kovácsoló civil kezdeményezéssé nőtte ki magát, melynek az ismeretterjesztés és a szemléletformáló foglalkozások is fontos részét képezik. Összegezve kicsiknek és nagyoknak egy életre szóló kaland. A Tisza hulladékszennyezése óriási környezet-, és természetvédelmi probléma! A PET Kupa ennek felszámolására létrejött non-profit, civil kezdeményezés. A rendezvény kiötlője a környezetvédelmi témákkal, veszélyeztetett fajokkal és tudományos kutatások megfilmesítésével foglalkozó Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely alkotógárdája. Ha kíváncsi vagy a munkájukra, sőt szeretnél petkalózzá válni, nézd meg a standjukat!
Pécsi Szúnyog
Nem kérdés, hogy védekezni kell a szúnyogok kellemetlen csípései ellen, de hogyan legyünk eközben tudatosan hatékonyak? A Pécsi Tudományegyetem biológus kutatói segítenek eligazodni a szúnyogok komplex világában. A Pécsi Szúnyog célja, hogy segítse a környezetbarát megoldások előtérbe helyezését és a lakosság ezzel kapcsolatos tájékoztatását, nem csak Pécsett!
A Facebook oldalon naprakész információkat osztanak meg a városi csípőszúnyogok felméréséről és kapcsolódó tudományos elemzőmunkánkról, közérthető módon.
Pók-Háló
A pókok kiváló indikátorai egy élőhely állapotának, a pókfajok nagy száma ugyanis a biológiai sokféleség magas szintjére utal. Hazánkban több mint 800 pókfaj található meg, amelyek közül egyetlen kertben is akár több tucat lehet jelen. Azzal a céllal indították a projektet, hogy a pókok csoportján keresztül megmutassák, hogy kertészkedési szokásaink milyen nagy hatással van a kertünkben kialakuló életközösségekre.
Az önkéntes adatküldők az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet honlapján létrehozott online felületen regisztrálták a kertjüket és töltötték fel megfigyeléseiket (fényképeket). A gyűjtött adatokat adatbázisokban rögzítették, kiértékelték az intézet szakemberei.
Ravaszdi Radar - városi róka és sakál közösségi adatgyűjtő program
Vörös róka és aranysakál: két rendkívül jól alkalmazkodó és kétségkívül ravasz ragadozónk. Közülük a róka mára birtokba bevette a lakott területeket, a nagyvárosokba is beköltözött. Az terjeszkedő aranysakálnál ez a folyamat a közeljövőben várható. A most induló Ravaszdi Radar elsődleges célja e két faj városiasodásának vizsgálata és nyomon követése, közösségi segítséggel: bárki, aki rókát vagy sakált lát, beküldheti az észlelését és annak körülményeit, ezzel nagyban segítve a szakemberek munkáját. A találkozón a látogatók megismerhetik e két faj kevéssé ismert sajátosságait és szokásait, akárcsak a városi léthez való alkalmazkodásuk zseniális módjait.
Rovar Piknik
A Pécsi Tudományegyetem biológus kutatói egy különleges, ám nem épp vidám piknikdélutánra invitálnak mindenkit! A Rovar Piknik egy olyan közösségi program, amellyel a hazánkban továbbra is túlsúlyban lévő kémiai szúnyoggyérítés mellékhatásaira szeretnék felhívni a figyelmet.
A programban arra kérik az embereket, hogy egy-egy kémiai szúnyoggyérítés alkalmával fotózzák le, mi minden hullik le az udvarukba a kémiai kezelés hatására, és küldjék el nekik üzenetben (Facebook oldalukra vagy a [email protected] e-mail címre).
Szárazföldi laposférgek
A Magyar Természettudományi Múzeum Talajzoológiai Gyűjteménycsoportjának standjánál a látogatók megtekinthetik az újonnan felállított gyűjteményrész állatait, valamint a szárazföldi planáriákat: az Obama-féreget és kalapácsfejű féreget. A szakemberek célja, hogy a látogatók testközelből megismerkedhessenek ezekkel az állatokkal (és remélhetőleg egy harmadik faj élő példányaival is), így a jövőben értesíteni tudják munkatársakat az esetleges újabb észlelésekről. Számítanak mindenki segítségére ezen fajok nyomon követésében!
Szúnyogmonitor
Az utóbbi időben az 50 hazánkban őshonos csípőszúnyogfaj mellett három új, inváziós szúnyogfaj is megtelepedett Magyarországon. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót (például vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek. A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismernünk kell e fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait, amelynek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak 2019-ben. A lakossági bejelentéseket szakemberek azonosítják be, és ezzel pontosabb információt kapnak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.
Ürgelajstrom
A néhány évtizede még kártevőnek számító ürge mára olyannyira megritkult, hogy minden egyes állománya különleges értéket képvisel. Az ürgelajstrom minden év április közepén zajló akciójában, a fokozottan védett faj hazai felmérésébe bárki önkéntesként bekapcsolódhat, előismeretek és különösebb fizikai felkészültség nélkül. Az ürgelyukak egy speciális módszer szerinti számolását az önkéntes által kiválasztott helyszínen, egy olyan mobiltelefonos alkalmazás segíti, amely szakértői segítség nélkül, lépésről lépésre vezeti végig a felmérőket a teljes folyamaton.
Vadonleső Program
A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A természetmegfigyeléssel, szemléletformálással összekötött adatgyűjtés mindenki számára elérhető, aki okostelefonnal vagy számítógépes interneteléréssel rendelkezik. A működés 14 éve alatt több mint 9 ezer emlős-előfordulást regisztráltak már az önkéntesek.
Érdekesség, hogy a program részeként indított Év emlőse kezdeményezésnek köszönhetően 2023-ban vakond előfordulásról több adat érkezett, mint bármelyik másik fajról.
Védett Gombák Országos Adatgyűjtő Hálózata
A Magyar Mikológiai Társaság által 2010 óta üzemeltetett, Védett Gombák Országos Adatgyűjtő Hálózata célja lehetőséget nyújtani az önkéntes adatgyűjtők számára, hogy a hazai védett fajokról adatot közölhessenek. Az adatok hozzájárulnak a hazai védett nagygomba fajok természetvédelmi helyzetének értékeléséhez és folyamatos nyomon követéséhez, a védett gombák élőhelyein a kezelési előírások megalapozásához, valamint a természetvédelmi hatósági munkában is segítséget nyújthatnak a fajok és élőhelyük védelméhez.
Vess, kutass, gyarapíts!
A zöldkomposztok évek óta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatásainak főszereplői, hiszen megannyi felhasználási lehetőségük létezik, ráadásul fenntartható, könnyen beszerezhető anyagok. A komposztok közé tartozik az úgynevezett lombkomposzt is, ami lombhullató fák leveléből készül, igen értékes, puha, levegős szerkezetű anyag, ezért kiválóan alkalmazható magvető, és palántanevelő közegként. A kutatás középpontjában a lombkomposzt áll, amit zöldségnövények palántanevelésére használnak. A 4-6 hetes palántanevelési időszak alatt heti rendszerességgel felvételezik az önkéntes kutatók a növényeik fejlettségi állapotát, miként növekednek a palántáik ebben a termőközegben.
Vincze Bálint fotókiállítása a hódokról
A természetfotósok egyik nagy ajándéka, hogy hobbijuknak, hivatásuknak köszönhetően közvetlen részesei, intim szemlélői lehetnek a sokak számára rejtett éjszakai életet élő vadállatok aktív mozgásának. Biológiai óráikat felborítva, fáradtságot, hideget, meleget, rovarcsípések millióit tűrve követik nyomon a fotózásra kiszemelt faj minden mozdulatát. Felelősséggel és kitartással fantasztikus pillanatoknak lehetnek tanúi. Az elmúlt években több mint ezeregy éjszakát a hódok fotózásával töltött, és egyetlen pillanatát sem bánva osztja meg önökkel az atomerőmű melletti horgásztavon élő hódok ellesett pillanatait, érdekes történeteit.