Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít szerte az országban 48 agrárszakképző iskola 63 képzési helyén – mondta a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten egy szakmai fórumon.
Mezőszentgyörgy Dávid, az Agrárakadémia munkaerőpiaci fórumán kiemelte: az agrárszakképzés külön stratégia alapján működik. A Tessedik Sámuel agrárszakképzési stratégiát két éve fogadta el a kormány. Ennek lényege: az agrárszakképzés rendszerének megújítása elsősorban a duális képzés – a gyakorlatorientált oktatás – előtérbe helyezése.
Hozzátette: fontos még a tangazdaságok fejlesztése. Továbbá az agrárszakképzési stratégia kiemelt feladata, hogy létrejöjjön és biztosított legyen a zökkenőmentes átmenet a középfokú agrárszakképzés és az agrár-felsőoktatás között. E területen már történt előrelépés a stratégia megalkotása óta – jegyezte meg.
Az ügyvezető igazgató kitért rá: a szaktárca azért alakította ki az egységes agrárszakképzési rendszert, hogy a képzéssel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást nyújtsanak a diákoknak az agrárszakképző iskolák, figyelembe véve az agrár-felsőoktatási intézmények elvárásait is. Ezért az agrárszakképzési intézményekbe mind az oktatás színvonalát, mind pedig a tanulók tudásszintjét folyamatosan emelik. Egy gyengébb átlagos tudásszint mellett a képzés is nehézkesebb. A képzett munkaerő ugyanakkor egyre keresettebb a piacon, aminek az agrárszakképzés igyekszik megfelelni – emlékeztetett.
Ezen követelményeknek való megfelelés érdekében a szaktárca infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 2 milliárd forintot fordított a közelmúltban. Példaként említette: hat intézményben zajlott Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatból felújítás mintegy 900 millió forint értékben; míg a múlt évben a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energetikai pályázatot nyújtott be 45 intézmény.
Jelezte: készült a múlt év végén egy agrármunkaerő-piaci felmérés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében. Ez az összegzés többek között megállapította: a magyar élelmiszer-gazdasági vállalkozások vezetőiben tudatosodott a humán tőke fejlesztésének versenyképesség-növelő szerepe. A tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt.
Továbbá a felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások – több mint 900 megkérdezett – körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz – állapította meg a felmérés.
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy kiürült az agrárium és az élelmiszergazdaság munkaerő-tartaléka. Ezért komplex megoldásokra van szükség. Nemcsak gyakorlatorientált oktatás szükséges, hanem megfelelő bérezés is. Ezzel egyetértett Éder Tamás, az agrárium ismert szakértője is, aki hozzáfűzte, hogy a magasabb munkabért csak akkor fedezhetik az ágazati szereplők, ha a cégek hatékonysága is növekszik, csak így válhatnak a magyar élelmiszeripari vállalatok versenyképessé a globális piacon.
Forrás: MTI
