A klímaváltozás, a körforgásos gazdálkodás, a technológiai fejlődés, a népesség növekedése, s nem utolsó sorban a fogyasztók igényei mind-mind befolyásolják a mezőgazdasági termelés irányát, meghatározzák a mindennapi termelést – foglalta össze a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat Fazekas Sándor, a NAIK MGI konferenciáján.
Fazekas Sándor a „Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban” címmel rendezett szakmai eseményen hangsúlyozta: az elmúlt 8-10 évben a tudatos fogyasztói magatartás a mezőgazdaság, élelmiszertermelés egyik jelentős befolyásoló tényezőjévé vált. Egyre többen akarnak minél többet megtudni az elfogyasztott élelmiszerekről. Emellett a politikusokat, a gazdaság irányítóit befolyásolja az is, hogy az emberek többsége nem szeretne GMO-s élelmiszert, növényvédőszerrel terhelt zöldséget, tartályban növesztett húst és más, a közelmúlt technológiái által fejlesztett élelmiszert – fogalmazott a miniszter.
A környezetvédelem fontossága is újabb és újabb feladatok elé állítja a mezőgazdaságot – hangsúlyozta a konferencián a földművelésügyi miniszter. Mint mondta: biztos, hogy a környezetvédelemre figyelemmel is lehet hagyományos módszerekkel kiváló minőségű élelmiszereket termelni úgy, hogy a munkahelyek is megmaradjanak. A modern kor vívmányait, a technológia fejlődését ugyanakkor fel és ki is kell használni. Például a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, az informatika előnyeit be kell építeni a mezőgazdasági termelés folyamatába, hogy azok segítsék a gazdálkodást, könnyebbé, és gazdaságosabbá tegyék a termelést. A digitális jólét program legfontosabb eleme, hogy azzal – a gazdaságosabb termelés érdekében – minél többen élni tudjanak, és hogy a fiatalok is megtalálják boldogulásukat a mezőgazdaságban – mondta az agrártárca vezetője.
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóságának vezetője három főbb stratégiai területre hívta fel a figyelmet az „Előttünk álló hazai kihívások az Európai Uniós stratégiák tükrében” című, a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös területeit érintő előadásában. Egyrészt a levegőminőség, szálló por szennyezettség mértékével kapcsolatban a mezőgazdaság területén kínálkozó beavatkozási lehetőségekre hívta fel a figyelmet, másrészt az éghajlatváltozással kapcsolatban a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának fontosságát hangsúlyozta, a csökkentési lehetőségeket mutatta be. Harmadrészt pedig az EU Körfogásos Gazdaság Akciótervével összefüggésben kiemelte, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a mezőgazdaság számára a hulladékból történő energia előállítására az EU által is preferált módon az anaerob fermentáció, a biogáz előállítás alkalmazásával.
A szakmai konferencia része volt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete által szervezett Föld napi kavalkádnak, ahol a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. is részt vett a kiállítók között.
Forrás: FM Sajtóiroda, Herman Ottó Intézet
