A szakmának mindent el kell követnie, hogy a fatüzeléssel kapcsolatos alaptalan tévhiteket eloszlassa – hangzott el a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI) március 3-4-én rendezett szakmai konferenciáján, Budapesten. Az előadók szerint el kell érni, hogy a közvélemény a tűzifára ne közellenségként, hanem mint környezetbarát fűtést biztosító, megújuló energiaforrásra tekintsen.
Nem véletlen, hogy a tanácskozás első napját a szilárd-, ezen belül is a fatüzelés jövőjének szentelték az előadók. Amint Dobi Bálint, a földművelésügyi tárca környezet-megőrzési főosztályvezetője kiemelte: az idei tél szmogos, nagy légszennyezettséggel terhelt – sokasodó – napjai ismét ráirányították a figyelmet a finom szemcseméretű porok (PM10, PM2,5) egészség- és környezetkárosító hatására. Ilyenkor élesebben vetődik fel a kérdés: mi legyen a fatüzeléssel a jövőben?
Hiszen az adatok riasztóak: az egészségügy jelzései szerint nyolcból egy halálesetet a légszennyezés okoz, illetve a porártalomra visszavezethető összes megbetegedés költsége a GDP 19 százaléka.
Ezt a környezeti problémát nem vitatja a szakma, azt azonban igen, hogy a légszennyezés felelőse kizárólag a fatüzelés lenne. Azt pedig különösen károsnak ítéli a MACSOI, hogy a médiában egyoldalú és alaptalan híráradat folyik a kályhás és kandallós tüzelés ellen.
Elfogadhatatlan, hogy a fatüzelést általánosságban környezetszennyezőnek állítják be, holott nagyságrendekkel nagyobb károsanyag-kibocsájtás következik be, ha háztartási hulladékokat (műanyagokat, gumit, pozdorját, textíliát stb.), avart, vagy rossz minőségű szenet égetnek. Külön-külön kell ezeknek a légszennyező hatását vizsgálni, és keresni rá a megoldásokat.
A kályhás-kandallós felszólalók álláspontja szerint a helyes fatüzelés környezetkímélő, megújuló és jó hatásfokú. Ám ezt bizonyítani is kell, s nemcsak a felhasználóknak és a széles nyilvánosságnak, de a döntéshozó szerveknek is.
Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. környezetvédelmi igazgatója és Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője úgy vélik: egyfelől a felhasználói tudatosság és a környezetvédelmi szemlélet erősítésével, másfelől a tüzelőberendezések környezetvédelmi és energiahatékonysági előírásainak szigorú betartásával lehet előbbre lépni. Nem utolsó sorban pedig szükséges a fakereskedelmi láncok folyamatos ellenőrzése és a települési zöldhulladékok kezelésének fejlesztése is.
Bőven van tehát teendő – ezt nyomatékosította Josip Zekic is, aki az osztrák kályhás szövetség képviseletében tartott előadást a fatüzelés európai jövőjéről. Emlékeztetett rá, az emissziós vitát Ausztriában is lefolytatták – öt-hat éve –, és ott a kályhás szakma talpon maradt, bizonyítva álláspontja helyességét. Igaz, ehhez szükség volt arra is, hogy a szövetség létrehozzon egy laboratóriummal felszerelt kutatóbázist, amely fehéren-feketén, a számok nyelvén érvelt – és érvel folyamatosan – a fatüzelés létjogosultsága mellett.
Az előadó szerint a magyarországi kályhások akkor járnak el helyesen, ha vállalják a vitát és meggyőző érvekkel mutatják be a fatüzelés életképességét és előnyeit.
Forrás: Magyar Épületgépészet