A magyar élelmiszergazdaságban a helyi gazdaságoktól az élelmiszeripari nagyvállalatokig minden szereplőnek meg kell találnia a helyét és szerepét. A Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett aziránt, hogy a kis és közepes területeken gazdálkodó agrárközéposztály megerősödjön, és a kisbirtok-nagybirtok aránya a jelenlegi 40-60 százalékról 80-20 százalékra változzon – fogalmazott Fazekas Sándor az első Agrárakadémia fórumon.
A Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett tanácskozáson Fazekas Sándor fontosnak tartotta megjegyezni: 2050-ig el kell érni, hogy az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke 2,5-szerese legyen a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének, az agrárexport nagysága jelenáron el kell, hogy érje a 20 milliárd eurót.
Ehhez szükség van az erőforrások fenntartható kezelésére, a gazdálkodók szakértelmének megerősítésére, a tudásátadás és az innováció ösztönzésére, a kiegyensúlyozott termékszerkezetre, a termelés hozzáadott értékének növelésére, a prémium termékek növekvő mértékű előállítása, valamint a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználására.
A földművelésügyi miniszter az Agrárakadémia konferenciasorozatának nyitórendezvényén, a magyar élelmiszergazdaság jövőképéről tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokra Magyarország 2017-2050 közötti Nemzeti Élelmiszergazdasági Koncepciója adja meg a választ. A stratégiai cél egy versenyképes, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható élelmiszergazdaság, amely teljesítményének és hozzáadott értékének folyamatos növelése révén aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapításához. Az agrártárca vezetője hozzátette: kiemelt cél a biológiai sokféleség megőrzése, és a környezetkímélő erőforrások felhasználása mellett fenntartani az ország GMO-mentességét, és így garantálni a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátását.
Földrajzi helyzetünkből származó előnyünket fontos lesz a jövőben kihasználnunk – fogalmazott Fazekas Sándor a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. által szervezett rendezvényen. Mint mondta, Magyarországon kiváló a termőföld, megvan a kellő szakértelem és tradíció ahhoz, hogy a Kárpát-medencében a kereskedelem központja legyünk. Kulcsfontosságúnak nevezte a hazai agrár- és élelmiszergazdaságban működő vállalkozások belső és uniós forrásokra támaszkodó technológiai fejlesztését, a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok élet- és versenyképességének növelését és jövedelmezőségük javulását.
Magyarországon a mérsékelt klíma, a kiváló termőföld és a vízvagyon évszázadok óta biztosítja, hogy a megfelelő technológia és tudás révén ne csak a hazai lakosságot lássuk el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert exportálhassunk más országok fogyasztói számára is. A magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van – mondta a miniszter, és hozzátette: a FAO előrejelzése szerint a világ népessége 2050-re 9,7 milliárd főre nő. A következő évtizedekben a mezőgazdasági termelés jelentős változáson megy keresztül, ami újfajta tudást, készségeket és szemléletmódot követel az ágazatban dolgozóktól.
Az Agrárakadémia nyitórendezvényén elhangzott előadások elérhetőek a csatolmányból.
Forrás: FM Sajtóiroda
