A Földművelésügyi Minisztérium szervezésében a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete ezer kecsegével erősítette a védett dunai állományt a Nemzetközi Duna Napon.
Idén immár tizenkettedik alkalommal hívták fel a figyelmet a folyó és vízgyűjtője értékeire, annak megóvására és fejlesztésére a Nemzetközi Duna Napon, június 29-én a Duna medence minden országában, amelyen a Herman Ottó Intézet munkatársai is részt vettek.
Az esemény nyitókonferenciáján Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár és Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos köszöntötte a résztvevőket, majd Kovács Péter főosztályvezető a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt ismertette. Vizeink állapotának javítására hívta fel a figyelmet Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Jenei Gábor nemzeti koordinátor helyettes a nemzetközi stratégia aktuális kérdéseiről beszélt. A folytatásban folyónk halfaunájának jelentős megváltozásáról is szó esett. A Duna halfaunájának jelentős megváltozása, nemcsak a viza, de sok más őshonos halfaj eltűntét vagy jelentős megritkulását eredményezte –mondta el Guti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a dunai halak világát ismertette.
A konferenciához kapcsoltan az Földművelésügyi Minisztérium szervezésében több mint ezer kecsegét bocsátottak szabadon. A 25 és 30 centiméter közötti, 15 hónapos kecsegék két hét alatt több mint ötven kilométeres körzetben szóródnak szét és erősítik a jelentősen fogyó, védett dunai kecsege állományt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető tanácsadója, Perger László részletesen ismertette a Duna vízminőségét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a folyó menti fővárosok szennyvíztisztításnak kiépítése óta, jelentősen javult a vízminőség, viszont a mezőgazdasági diffúz szennyezés továbbra is szennyezi a folyó vizét.
Forrás: Herman Ottó Intézet