Fazekas Sándor és Mezőszentgyörgyi Dávid köszöntőjével, néptánccal, szakmai konferenciával vette kezdetét a Herman Ottó Intézet két hetet átölelő rendezvénysorozata, amelyet partnerszervezeteivel a Madarak és fák napja 120. évfordulója alkalmából rendeztek.
Az intézet küldetése, hogy Herman Ottó örökségét ápolja, neve pedig elválasztatlanul egybeforrt a Madarak és fák napjával is. Partnereinkkel együttműködésben ennek tiszteletére egy teljes rendezvénysorozatot indíthattunk el, amely a társadalom még intenzívebb bevonását és szemléletformálását, az ismeretek, tudás átadását célozza – mondta el megnyitó beszédében Mezőszentgyörgyi Dávid. A Herman Ottó Intézet főigazgatója kiemelte, hogy az eseményre meghívott több mint kétszáz általános iskolás gyermek hat állomáson ismerkedhet meg nemcsak a természettel, a környezettel, hanem azzal is, hogyan gazdálkodhatnak okosabban, tudatosabban környezetünk kincsivel, amit aztán nagyobb közösségekben hasznosíthatnak és adhatnak tovább. Az elmúlt hónapokban a környezeti nevelés témájában számos rendezvényt, szakmai konferenciát szervezett az intézet, emellett kiemelt hangsúlyt kaptak a felnövő generációt és idősebb korosztályt is megszólító kiadványok – részletezte a főigazgató.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntőjében kiemelte: hazánkban több mint száz éves hagyománya van a Herman Ottó által is javasolt jeles napnak, miszerint „évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”. A mai nap ugyanakkor nem csak a madarakról és a fákról szól, hanem ez a nap a természet ünnepe is egyben, és vele együtt a miénk is, mert természet nélkül mi sem léteznénk. A szaktárca vezetője hozzátette: feladatunk, hogy tudatosítsuk, az ember elválaszthatatlan a természettől, amiért felelősséggel kell élnünk. Aláhúzta: a kormány kiemelt figyelmet fordít környezetünk és természeti erőforrásaink megóvására, mert ez döntően meghatározza életminőségünket az elkövetkező évtizedekben. Jelenleg soha nem látott mértékű támogatási forrás, mindösszesen 3540 milliárd forint fordítható 2020-ig környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre. Ezek forrását – elsősorban az Európai Unió társfinanszírozásával – a magyar költségvetés hozzájárulásával biztosítjuk – mondta. 2016-ban legalább hatvan kiemelt természetvédelmi fejlesztés benyújtását tervezik, amelyek együttes kerete meghaladja a 24 milliárd forintot. Emellett kiemelt hangsúlyt helyeznek a természeti értékek bemutatására és a szemléletformálásra is.
A köszöntőket szakmai konferencia követte, amelyen az év emlőséről, madaráról, hüllőjéről, rovaráról, haláról és vadvirágáról, valamint Európa fájáról is hallhattak az érdeklődők. Bemutatták A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – Gerinctelenek, illetve a Budapest természeti értékei című könyveket. Miközben a környezeti nevelés és természetvédelem jegyében a gyerekek tájékozódhattak a komposztálható anyagokról, a komposzt készítés folyamatáról, valamint a kész komposzt felhasználásáról. Interaktív játékon keresztül a szelektív hulladékgyűjtés jó gyakorlatával, a zajjal és zajvédelemmel ismerkedhettek meg. Izgalmas kísérlettel mutatták be számukra a globális klímaváltozáshoz kapcsolódóan az óceánok vízszintjének emelkedését. Emellett állatsimogató, egerészölyv bemutató, népi játékok, kézműves- és táncfoglalkozások is várták őket.
A Herman Ottó Napok május 11-én a Magyar Természettudományi Múzeumban Ember és természet – állandó harc, vagy békés együttélés? Avagy tollas és szőrös szomszédaink a városokban címmel folytatódik, majd 12-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével indulhatunk el a polihisztorrá válás útján. Természet közeli élményekben lehet része az érdeklődőknek, a Sas-hegy élővilágával és földrajzi adottságaival Naplemente túrán ismerkedhetnek meg, ezt követően Devecserben művészettel és tánccal ötvöződik a természet szeretete. A rendezvénysorozat szerves részeként több mint ötven állami gondozott gyermek költözik egy hétre a Kis-Balaton mellé, ahol nemcsak hasznos tudásra, hanem életre szóló élményekre is szert tehetne.
Forrás: Herman Ottó Intézet