Az idei év emlőse, az ürge megmentése érdekében több népszerűsítő, szemléletformáló, ismeretterjesztő rendezvényt szervez országszerte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A faj megőrzési lehetőségeiről, ökológiai szerepéről a Fővárosi Állat- és Növénykertben rendeztek tudományos ürge-konferenciát november 3-án. Az eseményt Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy az ürge világállománya, elsősorban élőhelyeinek pusztulása miatt, sajnos ijesztő mértékben fogy. A teljes elterjedési területét tekintve Magyarországon él a legjelentősebb ürgeállomány Európában, úgy is mondhatjuk, hogy egyfajta „ürge nagyhatalom” vagyunk. Ez a kiemelt státusz azonban óriási felelősséggel is jár, hiszen ha hazánkban nem tudjuk megóvni a fajt, akkor ezzel a teljes európai állomány is végveszélybe kerülhet. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának beszéde után az ürge hazai elterjedéséről és védelméről hangzottak el előadások.
A korábban tömeges és mezőgazdasági kártevőként számon tartott közönséges ürge 1982 óta védett. A védelem ellenére számuk ijesztő mértékben fogy, így 2012-ben fokozottan védett faj lett, 250 ezer forint természetvédelmi értékkel. A szétforgácsolódott, maradék állomány csökkenésének oka elsősorban élőhelyük pusztulása. Az ürge a korábbi mezőgazdasági élőhelyeiről eltűnt, nem tűri a mélyszántást és a gyomirtó, rovarirtó vegyszerezést – mondta el Váczi Olivér, az FM Természetmegőrzési főosztályának ökológiai referense. Hozzátette: a szántók mezsgyéi kötötték régen össze az ürge élőhelyeket, de a mezsgyék többségét felszámolták, beszántották, hatalmas parcellákat alakítottak ki. Ráadásul a rendszerváltás utáni évtizedben egymillió külterjesen tartott legelő állat tűnt el a legelőkről, így a gyepek elgyomosodtak, invazív fajok lepték el, fokozatosan cserjésedtek. Az ürge azonban a rövid füvű, kétszikűekben gazdag gyepeket szereti, ahonnan a ragadozókra lát.
Altbäcker Vilmos, a Kaposvári Egyetem tanára az ürgék kutatásáról, viselkedéséről, téli álmáról, zárttéri tartásának, szaporításának tapasztalatairól beszélt, amelyben kiemelte, hogy a kutatók sokat tanultak a korábbi ürge áttelepítések hibáiból, de még ma sem ismert az áttelepítések minden optimális követelménye.
Az ürgék védelme azért is fontos, mert kiemelt szerepet játszanak a kerecsensólyom és a parlagi sas táplálkozásában, amelyek állományát az utóbbi években sikerült Magyarországon is növelni. Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy 25 éve a ragadozó madarak táplálékának nyolcvan százalékát az ürge tette ki, ma már mindössze három százalékát. Így kénytelenek mást fogyasztani, a sólymok főként seregélyt és bíbicet, a parlagi sas a szintén fogyó hörcsögöt, mezei nyulat zsákmányolja.
Győri-Koósz Barbara az ürgék ürülékéből meghatározható táplálék összetételét kutatta, Benyó András és Pivarcsi Judit, állatkerti állatgondozók pedig a talajlakó állatok tartásával kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal. A konferenciát Vincze Bálint kiváló ürge felvételei és ürgék ihlette versek zárták.
A konferencia a Vadonleső program egyik állomása volt. A szemléletformáló, ismeretterjesztő sorozatot néhány éve indította a Földművelésügyi Minisztérium, amely számos sikert tudhat maga mögött. Önkéntesek megfigyeléseire, bejelentéseire épít, öt év alatt ötezer adat érkezett be és közel százezer látogatója volt a honlapnak. Jól kiegészíti a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszert, amely tudományos alapon, egy-egy élőlény csoportra specializálódott szakembergárda segítségével méri fel az egyes élőhelyek veszélyeztetett fajainak állományait, melyből vizsgálhatóak az adott élőhelyen található fajok hosszabb távú állomány változásai is.
A program zárásaként a Magyar Természettudományi Múzeumban november 13. és 14. között "Ürge gálát" rendeznek, amelyen az új ürgeversek, a gyerekek által írt, legjobbnak tartott Ürgefüttyök kerülnek színpadra. A gála részletes programjáról a vadonleso.hu honlapról értesülhet.
Forrás: Herman Ottó Intézet