Többek között a várostervező, az egészségmegőrző szakember és a közgazdász szemüvegén keresztül ismertették a zaj elleni védelem aktuális kérdéseit a Herman Ottó Intézet konferenciáján. A küzdelem „korunk pestise” ellen című rendezvényen egészen a gyökerekig hatolva áttekintették a téma problémáit, vizsgálták hazai helyzetét. Részletezték azokat a jogszabályi kereteket, új eszközrendszereket, amelyekkel eredményesen vehetjük fel a küzdelmet a zajvédelemért. Emellett vizsgálták azokat az a hiányosságokat, amelyek akár kisebb változtatással, odafigyeléssel kezelhetőek és orvosolhatóak.
A rendezvény megnyitóján Béres András, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese elmondta, hogy a 2015 júliusában létrejött intézet a Földművelésügyi Minisztérium– nem hatósági – háttérintézménye. A Környezetügyi Igazgatóság elsődleges feladata a szakpolitikai döntések tudományos megalapozása, ám nemcsak a jogszabályok előkészítésében vesz részt, hanem innovatív kezdeményezésekkel és megoldásokkal járul hozzá a hazai környezetügy előrelendítéséhez. Az igazgatóság munkatársai szakértőként közreműködnek zaj- és levegővédelmi kérdésekben is, egyedi problémák feltárásában és kezelésében, projektekben felmerülő szakmai kérdésekben. Kiemelte, hogy tevékenységük során átfogó, rendszerszemléletű megközelítési módot igyekeznek kialakítani, amelyben rendkívül fontosnak tartják a folyamatos kommunikációt és konzultációt.
Dobi Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a zaj elleni védelem már az ókori városok szabályrendszerében megjelent, ám az akkori probléma össze sem vethető azzal, amit a mai városlakók számára – hazánkban is – okoz ez a „civilizációs” ártalom. Felhívta a figyelmet Robert Koch, Nobel-díjas orvos szavaira: egy napon az embereknek a lárma ellen éppen olyan kérlelhetetlenül kell harcolniuk, mint a kolera és a pestis ellen. Rávilágított arra, hogy a környezetvédelem egy lehetőséget jelent arra, hogy a mindennapok kihívásaira korszerűbben reagálhassunk. Kiemelte, hogy a Herman Ottó Intézet ebben már nyár közepe óta a földművelésügyi tárca szövetségese.
Életminőségünket éjjel-nappal jelentős zajterhelés határozza meg, amelyre nem fordítunk megfelelő figyelmet. Hatással van nemcsak hallásunkra, hanem alvásunkra, figyelmünkre, ideg-, szívrendszerünkre, anyagcserénkre, akár egész életminőségünket is csökkentheti - mondta el Román Zsuzsa megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, aki előadásában bemutatta a zaj élettani hatásait.
Somosi György főosztályvezető elmondta, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivataláig a vendéglátóhelyek, szabadtéri rendezvények, a közlekedés, az üzemek működése miatti panaszok érnek el leggyakrabban. Rávilágított arra, hogy ebben a leginkább kompetens szereplők – kiemelten az önkormányzatok - vehetik fel eredményesen a küzdelmet. A helyi döntéshozók, hatóságok jogszabályi eszközeit Kara Milán, a Földművelésügyi Minisztérium zaj- és rezgésvédelmi referense részletezte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a zajvédelmi kötelezettségek egyúttal lehetőségek is a felelősen tenni akaró önkormányzatok kezében.
Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke kiemelte, hogy a zaj elleni védelemnek már a város tervezésének szakaszában helye van, a jó döntéshez, tervezéshez mérlegelni kell a negatív és pozitív hatásokat, az előnyök és hátrányok megismerése egyaránt fontos.
A résztvevőknek Szabó Richárd, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedésinformatikai és környezetvédelmi igazgatója mutatta be az Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattárat. Ez az első lakossági információs rendszer Magyarországon, amely a közlekedési eredetű környezetterhelésről ad tájékoztatást. Valós létesítmény- és forgalmi adatokat használ fel, térképen mutatja a forgalom okozta hosszú távú környezeti hatásokat. Az adattár a lakosság tájékoztatása, gondolkodásának környezettudatossá formálása mellett a döntéshozóknak is segítséget nyújt.
Marjainé Szerényi Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék vezetője a közgazdászszemszögéből részletezte, hogy mennyit ér a csend. Elmondta, ha a közlekedéssel, annak is zajterhelő hatásával kapcsolatosan kívánjuk egy-egy intézkedés összes hatását számításba venni, nem elég csak az alternatív intézkedéseket, például a beruházási és fenntartási költségeket tekintetbe venni, hanem számolni kell a társadalom tagjaira és esetlegesen a jövő generáció tagjaira gyakorolt pozitív és negatív hatásokkal is. Olyan kutatások folytatására van szükség, amelyekben az emberek széleskörűen tudják kifejteni észrevételeiket, véleményüket.
A konferencia zárásában Berndt Mihály, a Herman Ottó Intézet zajvédelmi szakreferense olyan hazai példákat ismertetett, amelyek méltán szolgálhatnak jó gyakorlatként. Összegezte, hogy a zaj problémájának megoldása széles szakmai és társadalmi együttműködést kíván, a helyben élőkkel együtt gondolkodva lehet sikeres.
A konferencia előadásainak anyaga elérhető a csatolmányból.
Forrás: Herman Ottó Intézet
