2015. július 15. és 19. között rendhagyó kutatást végzett partnereivel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Gyergyói-medencében. A Tömbmagyar közösségek autonóm gazdaságszervezési mintázatainak komplex, hosszú távú kutatási programjának első állomásaként a Gyergyói-medence gazdaságfejlesztési lehetőségeit vizsgálták.
A terepi kutatásban a Herman Ottó Intézetet munkatársai: Pécsi Zsófia, Hogyor Veronika, Kovács Erika Rozália és Romvári Róbert is részt vettek, akik a Gyergyói-medence hét községében a táji értékeket és az azokhoz köthető fejlesztési lehetőségeket tárták fel. Interjúkon keresztül gyűjtöttek információkat az értékvédelem, a táj- és környezetvédelem helyzetéről, annak szervezeti-intézményi kereteiről. Kutatómunkájuk során a tájban megjelenő kulturális és természeti értékek számbavétele mellett kiemelt hangsúlyt kapott a helyi közösséggel való kapcsolatteremtés.
A táji értékekről, ezáltal magukról a közösségekről, gazdálkodási hagyományaikról sokkal színesebb és élőbb képet lehet kapni akkor, ha a szakirodalom tanulmányozása és az értékfelmérés mellett az értékőrzőkkel történő személyes találkozásra, elbeszélgetésre is jut idő. Az értékfelmérés összegzéseképpen levonható a következtetés, miszerint a táji értékek megőrzése nem céltalan múltba tekintést jelent, hanem egy valós utat a fenntarthatóság felé. Hiszen mára szinte egész Európában egyedülálló az a kézi munka ráfordítás, amellyel az itt élő emberek kíméletes, fenntartható gazdálkodást folytatnak a táji adottságokat figyelembe véve. A Gyergyói-medence jellegzetes elemeként, tájértékként jelennek meg például azok a kaszálórétek, amelyek mind megjelenésük, biodiverzitás értékük, a kezelésükhöz fűződő szaktudás és munkálatok tekintetében is kimagasló értéket képviselnek. Emellett kiemelkedő értékként bukkannak fel a térség számos településén máig működő vízimalmok, melyek szintén élő példái a fenntartható gyakorlatoknak.
Forrás: Herman Ottó Intézet