2014-ben Herman Ottó halálának 100. évfordulójára emlékeztünk, a polihisztor, természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus gondolatait országszerte több mint száz programon keresztül népszerűsítették. Az emlékévet a Nemzeti Környezetügyi Intézet szervezte, amelynek ünnepélyes megnyitója februárban a Millenáris Teátrumban kezdődött. A színes rendezvényekben gazdag évet méltóan zárták.
Az emlékév zárórendezvénynek az Országház és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott otthont február 26-án, amelynek nyitó eseményeként a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádjai alatt Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Környezetügyi Intézet megbízott főigazgatója avatta fel. „A magyar agrárium, a magyar vidék valós és képzeletbeli panteonja nem lehet teljes Herman Ottó alakja nélkül, aki ezer szállal kötődött a magyar földhöz, a magyar emberekhez, a magyarság minden kulturális és természeti értékéhez.”- emelte ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ünnepségen elmondott beszédében.
Az Országgyűlés Felsőházi Termében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár és Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta Herman Ottó munkásságát.
Herman Ottó-díjjal ismerték el a XXI. század új kihívásaira választ adó, holisztikus szemléletű szakembereket. Polihisztor-díjjal három tudóst tüntettek ki, akik tudományterületükön átívelő munkásságukért részesültek az elismerésben. Díjat vehetett át László Ervin, aki egyaránt maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén, Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus, környezetvédő, aki kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott. Polihisztor-díjat vehetett át Vicsek Tamás akadémikus, a biológiai fizika professzora, a komplex alakzatok természetben való kialakulásának kutatója, aki fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával értelmezte és írta le többek között a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, valamint az állatok és az emberek csoportos mozgását.
Azoknak az íróknak, tudósoknak munkáját, akik az új, szemléletformáló médiában képesek közérthetően bemutatni a világ komplexitását Mediátor-díjat adtak át. Elismerték Ilosvay György, biológia-földrajz szakos tanárt, biológust, a Tudástár létrehozójának munkáját. Kitüntették Schmidt Egon írót, akinek a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett munkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége kiemelkedő, valamint Tóth Albert tájökológus is részesült az elismerésben, aki tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás, valamint a klímaváltozás témaköreivel fogalakozó szakember.
Innovátor-díjjal azokat a gyakorlati megvalósítókat díjazták, akik környezetvédelmi megoldások kidolgozásával vagy ezt támogató szervezetek létrehozásával segítik a holisztikus szemléletű megoldások létrejöttét. Elismerték Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettesének munkáját, Hankó Gergelyt, az ÖKO-Pack pr- és marketingvezetőjét, valamint Herczeg Ágnes táj- és kertépítész munkáját.
A díjátadót követően Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban szerveztek kétnapos konferenciát, amelyen különböző tudományágak képviselői, Herman Ottó tisztelői, követői, értői találkoztak és cseréltek eszmét a nagy tudós mai megítéléséről, élete, munkásága számtalan területen máig tartó hatásáról, mindezek közoktatási jelentőségéről.
Forrás: MTI, NAKVI
Fotó: Pelsőczy Csaba