A Hortobágyi LEADER Helyi Akciócsoport (HACS), a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), a Földművelésügyi Minisztérium (FM), valamint a Zöldutak Módszertani Egyesülete Helyi közösségek szerepe a vidékfejlesztésben, a helyi értékek megőrzésében címmel vidékfejlesztési konferenciát rendezett az érdeklődőknek 2015. január 26-án Balmazújvárosban. A rendezvényen többek között a helyi közösségek és a zöldutak tájértékek megőrzésében és fenntartható hasznosításában betöltött szerepéről, a Hortobágy mintaprogram elindításáról, hálózatos vidékfejlesztési együttműködésekről, az Értékőrző Iskolákról, valamint az Ifjú Értékőr Programról is tájékoztatást kaptak az érdeklődők.
A rendezvénynek a Németfalusi Közösség Hagyományok Háza adott otthont, amely januárban nyitotta meg kapuit. A több mint 225 millió forint támogatással egy több mint 590 négyzetméter területű épületet hoztak létre, amelyben látogató központot, multifunkcionális közösségi teret, időszaki kiállításoknak, konferenciáknak, 100-150 fős rendezvényeknek helyet adó termet, könyvtárat, irodákat, kulturális közösségi teret és bemutató konyhát alakítottak ki, ahol az érdeklődőknek a hagyományos német ételek elkészítését is be tudják mutatni. Az épület átadásával a helyi német közösség több évtizedes álma válhatott valóra, amellyel legfontosabb céljuk, hogy az utókor számára felkutassák és megőrizzék szokásaikat, kultúrájukat.
„Balmazújváros az elmúlt időben látványosan fejlődött és ezzel együtt erősödött közösségi élete is, ennek jelképévé vált a németfalu közössége.” – emelte ki köszöntőjében Veres Margit, Balmazújváros polgármestere. Bíróné Nagy Csilla, a Hortobágyi LEADER HACS munkaszervezet vezetője hozzátette: a közösség különleges adottságokkal rendelkezik, egyedivé teszik nemcsak hagyományai, hanem természeti és épített örökségei is. Az akciócsoport kiemelt feladatának tekinti, hogy a helyi emberek a XXI. században is megtalálják kapcsolódási lehetőségeiket a kultúrtájhoz, hagyományos értékeikhez, valamint egymáshoz.
A mindennapokban mindannyian találkozunk azokkal a kihívásokkal, amelyek a magyar vidék előtt állnak. Az elvándorlás, az elöregedés, a munkanélküliség a magyar vidék jellemzője, amelyre megoldást a fiatalok helyben tartása jelenthet, így minden eszköz, érték kiemelt szereppel bír, amely a szülőföldhöz való kötődésüket erősíti – mondta megnyitójában Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatóságának vezetője. Hozzátette: bár a kérdés és problémafelvetés minden településen hasonló, nincs egységes megoldó kulcs, nincs egységes válasz, viszont egymás után sorakoznak olyan példák, amelyekből ötletet, tapasztalatot és erőt meríthetnek más és más közösségek is. Ezek a fórumok éppen azért nagyon fontosak, hogy ezek a szálak összekapcsolódjanak, a párhuzamos tudások egy egységben koncentrálódjanak.
Kiss Gábor, az FM Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának osztályvezetője a hetési mintaprogramon keresztül szemléltette a helyi közösségek szerepét az elfeledett és gazdátlan tájértékek feltárásában és megőrzésében. Kiemelte, hogy a tájértékek felmérése mellett egyfajta szemléletváltozás is megfigyelhető, amely az emberek tájhoz való kötődésében is mutatkozik.
Tar Gyula, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatóságának osztályvezetője előadásában aláhúzta: a tájértékek rendszere az emberek, a közösség kollektív tudatában is jelen van, hiszen mindaz, ami megjelenik fizikai valóságában, a közösség tudataként is megjelenik. Hangsúlyozta: ezekben a világ számára magyarságunk jelenik meg.
A Pannon Ifjúsági Értékőr Egyesület munkáját Hogyor Veronika ismertette az érdeklődő közönséggel, amely a fiatalokat bevonva tevékenykedik a Veszprém megyei értékekért. A munka az ifjú értékőröknek aktív társadalmi életet, az önkéntes munka tapasztalatát, a helyi értékeik megismerését, kreatív csapatmunkát és identitásuk erősödését is adja, amely a jövő gyökerét, ezzel együtt a kistelepülések életben maradását jelenthetik.
Murányi Norbert, a Dél-borsodi LEADER Egyesület vidékfejlesztési menedzsere arra világított rá, hogyan lehet közösséget életre hívni az értékek mentén. Kiemelte: egyfajta szemléletformálás is szükséges, mert gyakran nem ismerjük fel a körülöttünk lévő értékeket. Cél, hogy közös gondolkodást indítsanak el, amelyhez
Az egyház minden településen jelen van, közösségszervező erejéből, együttműködéseikből mindenki ötletet, ihletet meríthet. Gondolatébresztőként Kocsis Attila, a Magyar Református Szeretetszolgálat programigazgatója bemutatta, hogy milyen lehetőségei vannak az egyháznak, milyen eszközökkel, programokkal érhetnek el eredményeket. Többek között ismertette az Egyháztáji Programot, amely a bizalomra épülve haszonelvű kereskedelmi közvetítés nélkül kapcsolja össze az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket.
A konferenciára várták a Hortobágyi LEADER Helyi Akciócsoport térségébe tartozó közoktatási intézmények, egyházak és egyházi szervezetek, művelődési intézmények vezetőit és képviselőit, településeink polgármestereit, és minden érdeklődő, hiszen az értékek feltárása egy település közösségének kiemelt feladata lehet, amelyben az egyházak és intézmények is hangsúlyos szereppel bírnak. A hortobágyi térségben a hetési mintaprojekt alapján kiemelt munkaprojekt indul a helyi érétkek feltárásáért.