Mit tehet egy kulturális intézmény a hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásáért, a hagyományok, az elfeledett szakmák felélesztéséért, a helyi közösség formálásáért?
A Hodászi Roma Tájház többek között erre a kérdésre adja meg a választ az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában megvalósult projektjével. A Tájház több mint 10 éves működése alatt számos kulturális, közösségépítő rendezvényt valósított már meg. Jelen projektje keretében általános iskolás és középiskolás korú, főleg hátrányos helyzetű fiataloknak tartott foglalkozásokat a képzőművészet, az elektronikus sajtó, a kosárfonás, szövés és a népi előadóművészetek területén. A képességfejlesztő foglalkozások célja az volt, hogy betekintést nyerjenek a résztvevő gyerekek egy-egy szakma, népi mesterség, illetve a művészetek világába.
Az elektronikus sajtó tématerületen belül elsősorban a webrádiózásra készítették fel az ifjúságot a rádiós, média szakemberek. A gyerekek az általuk készített magyar és roma nyelvű interjúk során a helyi lakosokat, illetve saját társaikat szólaltatták meg, ezzel mintegy portrét alkotva a hodászi emberekről, szokásokról. A rádióadások a világ bármely pontjáról hallgathatóak a Tájház honlapján keresztül (www.romatajhaz.hu), ami kiváló lehetőség arra, hogy egy ilyen kis lélekszámú, földrajzilag hátrányos helyzetű település, és az ott élő emberek is be tudjanak kapcsolódni a világ vérkeringésébe, ugyanakkor a nagyvilág is tud tájékozódni, képet kapni a magyar vidék, illetve a hodászi roma közösség életéről, szokásairól.
A képzőművészeti műhelyfoglalkozásokon egyetemes képzőművészeti alkotásokkal és jellegzetes cigány motívumokkal is megismerkedhettek a gyerekek. Ezeket a motívumokat használták fel és építették be az általuk készített alkotásokba. Megrajzolták a faluban található kedvenc épületeiket és példaképük arcképét. A legjobban sikerült művekből kiállítás nyílt a Hodászi Roma Tájházban.
A népi mesterségek közül a kosárfonás és a szövés hagyományát és gyakorlati ismereteit tanulhatták meg a fiatalok. A Tájház céljául tűzte ki e régi kézműves szakmák megőrzését, felelevenítését, de az is szempont volt, hogy megismertesse és megszerettesse a felnövekvő nemzedékkel ezeket a feledésnek indult mesterségeket, a megélhetés-kiegészítés vagy a falusi turizmus lehetséges alternatíváiként. A foglalkozások résztvevői meghívást kaptak Budapestre a Hagyományok Házába, ahol továbbfejleszthették a kosárfonással kapcsolatos tudásukat, és a fafaragó mesterség alapfogásait is megismerhették. A gyerekek által készített kosarakat, szőtteseket, egyéb dísz- és használati tárgyakat egy kézműves kiállítás keretében mutatta be a Tájház a közönségnek.
Az előadóművészetek nagyon népszerűek a fiatalok körében. A településen még élnek a hagyományok, az átörökítés az újabb nemzedékekre szinte magától történik. A foglalkozások során nem csak a cigány táncok tánclépéseit, ritmusait sajátíthatták el a fiatalok, nem csak népdalokat és népzenét tanulhattak, hanem a cigány hagyományok változásairól, a helyi roma közösség szokásairól, viselkedési normáiról is véleményt cserélhettek, ezáltal tudatosabb „használóivá” válhatnak kultúrájuk azon elemeinek, amivel azonosulni tudnak. A projekt és egyúttal a nyár zárásaként, augusztus végén népzenei és néptánc-bemutatóval örvendeztették meg a gyerekek az érdeklődőket.
A projekt ideje alatt a Tájház média kapcsolatai is erősödtek. A gyerekek ellátogattak egy nyíregyházi rádió stúdiójába is, ahol élőben láthatták és hallhatták, hogy hogyan működik egy igazi kereskedelmi rádió. A Kossuth Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Hírlap újságírói személyesen is ellátogattak Hodászra. A Kossuth Rádió egy rendkívül hangulatos helyszíni tudósításban számolt be a projektről, Az MTV Életkerék című műsora egy külön fejezetet szentelt a Hodászi Roma Tájháznak, a Magyar Hírlapban pedig két cikk is megjelent róla. Rézműves Melinda, a Tájház szakmai vezetője meghívást kapott az MTV Ma Reggel című műsorába is, ahol személyesen számolhatott be a projektről és a Tájház tevékenységeiről.
A fentieken kívül azonban még sokkal többet is profitálhattak a gyerekek a megvalósult programokból. A rendszeres iskolán kívüli foglalkozásokon összekovácsolódtak a fiatalok, elmélyült az identitásuk, kipróbálhatták magukat több területen is, értékesnek, tehetségesnek érezhették magukat. A programokon roma és nem roma, valamint fogyatékos fiatalok is részt vettek, ezáltal nyitottabbak, elfogadóbbak lettek a gyerekek a másság iránt. A Tájház kertjének virágosításába is besegítettek, amivel hasznosnak, a közösség aktív tagjának érezhették magukat, és közben a környezetük gondozásáról is kaptak hasznos ismereteket, mintát. Ezek az élmények bizonyosan beépülnek a gyerekek személyiségébe, és reményeink szerint ez hosszabb távon is kihat fejlődésükre, érdeklődésükre, jövőbeni boldogulásukra. Mindezzel a térség gazdasági növekedését, az elvándorlás mérséklését, a foglalkoztatás javítását is szeretné előmozdítani a szervezet.
Forrás: NAKVI
