A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatósága a Nemzetstratégiai Akadémia sorozat részeként hívta életre Önfenntartó falu – fenntartható vidék kezdeményezését. A konferenciasorozat októberi, negyedik tanácskozásán a fenntartható helyi fejlesztések álltak a középpontban.
A Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel megrendezett másfél napos esemény társzervezője a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) voltak.
A konferencia első blokkjában, amelyet Mezőszentgyörgyi Dávid, a társzervező NAKVI főigazgatója elnökölt, köszöntő előadások hangzottak el. A tanácskozást és az előadások sorát Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, aki köszöntő beszédében a nemzeti integráció, a nemzetegyesítés fontosságáról, eddigi eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az NSKI küldetésének tekinti e folyamat előmozdítását, ezen belül is konkrétan a magyar humánvagyon megőrzését, megerősítését és a szülőföldön való boldogulás elősegítését. Ehhez Kárpát-medencei egybefüggő hálózatok kialakításán, a célokhoz rendelhető európai uniós többletforrások bevonásán fáradozik. Ennek elősegítésére előkészítés alatt áll a Kárpát-haza hosszú távú fejlesztési koncepciója, illetve a nemzetegyesítés rövid távú fejlesztési programja. Mindkét programdokumentumban nemzetstratégiai jelentőségű célként szerepelnek a helyi fejlesztések.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára köszöntőjében azt emelte ki, hogy a nemzeti integráció egy fontos formája a gazdasági nemzetegyesítés, amelyet bölcs és okos módon kell és lehet véghezvinni. Egy Kárpát-medencei gazdasági együttműködési tér versenyképes gazdasági erőtérként, régióként jelenhet meg az Európai Unióban, ennek létrejöttéhez azonban szükség van az öngondoskodás iránti képesség növelésére, a szándék és hajlandóság támogatására a jó ötletek, elképzelések kitalálásához és megvalósításához. Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára aláhúzta, hogy a hivatalos kormánypolitika szintjére emelt Kárpát-medencei gazdasági összefogás kialakítása nem egy a segélyezési gyakorlatra emlékeztető egyirányú folyamatként fogalmazódik meg, hanem együttműködési politikaként a határon túli nemzetrészekkel. Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke, az Energetikai Albizottság elnöke megnyitó előadásában a fenntartható helyi fejlesztések fontosságát emelte ki a nemzeti megmaradás szempontjából. Elmondta, hogy az egymást erősítő világszintű gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok mára már a fennmaradásunkat veszélyeztetik, a káros következmények csökkentése azonban csak a fenntarthatóság társadalmi normává válásával lehetséges.
A délelőtt második részében, amelynek levezető elnöke Szántó Zoltán, a BCE oktatási rektorhelyettese volt, a helyi gazdaságfejlesztés tudományos megközelítéseiről és fejlesztéspolitikai kapcsolódásáról hallhattak előadást az érdeklődők. Horkay Nándor, az NSKI Kutatási, Stratégiai és Koordinációs igazgatója a helyi gazdaságfejlesztés nemzetstratégiai fontosságát indokoló gazdasági és társadalmi körülményekről, ehhez kapcsolódóan a fejlesztéspolitikai szemléletváltozás szükségességéről, illetve a helyi gazdaságfejlesztés szakmai előzményeiről, eddigi eredményeiről beszélt röviden. Ezt követően ismertette az NSKI által kidolgozás alatt álló Kárpát-haza Fejlesztési Rendszerben, azon belül is a hosszú távú koncepcióban a helyi gazdaságfejlesztés szerepét, helyét. Ginter Gábor, az NSKI elemzési referense mutatta be a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer másik elemét, a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 tervdokumentumot is, kiemelve ebben is a helyi fejlesztések fontosságát.
A csütörtök délután és a péntek délelőtt a példaadó jó gyakorlatok, ötletadó megoldások bemutatkozásával telt. Az első blokkban, amelynek levezető elnöke Schwarcz Gyöngyi, az NSKI osztályvezetője volt, a helyi termékek, helyi márka kialakítására irányuló tevékenységet megvalósító települések, programok mutatkoztak be, ezeken belül is külön csoportként a gyümölcstermeléshez és –feldolgozáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok. A délutáni második blokkban Pozsgai Péter, a BCE docensének vezetésével olyan átfogó települési vagy térségi programokat ismerhettek meg az érdeklődők, amelyekben egyszerre jelenik meg a társadalmi és gazdasági felzárkózás célkitűzése. Péntek délelőtt Kükedi Zsolt, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal hálózatfejlesztési referense elnökletével bonyolított szekcióban polgármesterek beszéltek fejlesztési törekvéseikről, eredményeikről, arról, hogyan sikerült a más-más okok miatt nehéz körülmények közül eltérő módon, de mégis csak valamiféle kiutat találniuk.
A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetést Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója vezette. Mindenkinek személyre szabott kérdések formájában adott lehetőséget arra, hogy elmondhassa, szakterülete szempontjából miért is fontosak a helyi fejlesztések, miért kellene jobban odafigyelni rájuk szakmai, politikai és össztársadalmi szinten egyaránt, illetve milyen beavatkozások szükségesek a helyi fejlesztések hangsúlyosabbá tételéért.
A bemutatott prezentációk a cikk alján elérhetőek, a konferencia teljes anyaga pedig várhatóan 2015 januárjában megjelenik az NSKI Kárpát-haza Szemle sorozatában is. A konferencia iránt mutatkozó nagy érdeklődés arra ösztönzi az NSKI-t, hogy továbbvigye az Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozatot. Következő rendezvényét a tervek szerint 2015 tavaszán tarthatják, amikor a helyi társadalomfejlesztés jó példáit mutatják majd be.
Forrás: NSKI
