Valóban összeköti a téma a két országot, emelte ki Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, mivel mindkettőnek nagyon fontos, de az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet is kiemelten foglalkozik vele. Nem véletlen, hogy a magyar agrárpolitikát is ennek megfelelően alakították, a sikert pedig bizonyítja, hogy 2010-hez képest csaknem felével nőtt azon egyéni gazdálkodók száma, akik maguk értékesítik termékeiket. A családi gazdálkodás a fenntarthatóságot is szolgálja, hiszen elemi érdekük, hogy a következő nemzedékek is folytathassák a munkát, így a hazai és európai fenntartható mezőgazdaság alapját jelentik, hangsúlyozta Feldman Zsolt.
Régóta vitát okoz, hogy a mezőgazdasági termelés haszna nem marad a gazdáknál, mutatott rá Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az EU felismerte a problémát, így 2014-2020 között a tagállamok tematikus alprogramot szentelhetnek a rövid ellátási láncoknak. Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amely élt ezzel a lehetőséggel, mert a kormány erőfeszítései ellenére még elmarad a termelői piacok gyakorisága a Nyugat-Európában megszokottól. Ezek friss árukat kínálnak, helyben teremtenek munkahelyeket, a szállítás és a csomagolás megspórolásával környezetileg fenntarthatóbbak, és csökkenthető az élelmiszer-pazarlás, mert hozzászoktatnak a kisebb mennyiségek vásárlásához. Ennél ráadásul jóval többet tudnak nyújtani, mert a helyi közösséget is összekovácsolhatják. A tematikus alprogramra 26 milliárd forintot biztosítanak, amely főként beruházásokra nyújt majd támogatást.
„Kert-Magyarország lesz vagy urbanizáció?” – tette fel a kérdést Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szerinte az önkormányzatok funkciójának megváltozásával előtérbe került a gazdaszerep, a termelői munka, és egyre több településen helyben hasznosítják, dolgozzák fel a termékeket, belső ellátási láncok jönnek létre.
Az élelmiszertudatosságot ismét fel kell fedezni, szólított fel Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. „Önmagában az infrastruktúra nem lesz elég” – mondta, hiszen a közösségszervezés, a marketing, az élelmiszer-biztonság mind olyan tényező, amelyre oda kell figyelni. Franciaországból remek példákat lehet ellesni, amelyek segítségével egyre több helyi piac, helyi termék jelenhet meg hazánkban is.
Ezekből a francia jó gyakorlatokból kínált a hazaiak mellett ízelítőt a konferencia, amely másnap Bács-Kiskun megyei tereplátogatással folytatódott.
Forrás: NAKVI
