A Szent Miklós Gyógyfüves Ház szeptember 9-én egy témaparkkal és egy Kneipp-kerttel egészült ki. Előbbi abban segít, hogy mindenki megismerhesse a gyógynövényeket, közelebb kerülhessenek hozzájuk és az egészséges életmódban betöltött szerepükhöz.

Utóbbi Sebastian Kneipp nevéhez köthető, akinek életútját Garda Károly főorvos, a Magyarországi Kneipp Szövetség elnöke ismertette a kert avatásához kapcsolódó vidékfejlesztési fórumon. A 19. századi bajor katolikus pap a víz gyógyító erejével győzte le a tuberkulózist, és a természetes gyógymódokra, valamint a hitre építve fejlesztett ki egy öt elemből álló módszert az egészség helyreállítására, megerősítésére.

Amikor nyolc évvel ezelőtt átvette az egyházmegye vezetését, rendkívül aktív karitászt talált itt Tuczainé Régvári Marietta vezetésével, mesélte Veres András az ölbői gyógyfüves ház avatásához kapcsolódó fórumon. Szavai szerint olyan példaértékű kezdeményezések indultak, amelyek más településeken is megvalósíthatóak. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász a megüresedett plébániák épületeiben megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat az adott településekről és környékükről. A szervezet a kertekben gyógynövény- és gyümölcsültetvényeket alakított ki többek között Ölbőn is, ahol egy felajánlott családi házban rendeztek be kis feldolgozóüzemet.

Az egyház vidékfejlesztésben játszott szerepére hívta fel a figyelmet a kertet Veres Andrással együtt felszentelő Beer Miklós váci püspök. „Fontos reményt adni a vidékieknek, hogy merjenek belevágni a gazdálkodásba”, és igyekeznek helyi piacokat indítani, mondta a püspök, aki elsőként hozott létre vidékfejlesztési irodát egyházmegyéjében. Szerinte az egyházi szervezet olyan adottság, amit ki kell használni. A püspök emellett azt is leszögezte, hogy tudni kell egymásról, a jó példákat pedig tovább kell adni.

Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet vidékfejlesztési igazgatója is kiemelte: a jó gyakorlatokat terjeszteni kell, hogy a példaértékű fejlesztések máshol is megvalósulhassanak, és ezzel a céllal rendeztek fórumot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fővédnökségével az ölbői kert átadásához kapcsolódóan. Köszöntőjében a közösségek létének szükségességét hangsúlyozta, amely az egyes települések túléléséhez is elengedhetetlen.

Füzes Ádám ügyvezető az ország egyik legpatinásabb szövetkezetét, az egyházi személyek tulajdonában lévő Ecclesia Szövetkezetet mutatta be. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezető szakmai koordinátora, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tolna megyei referense arra figyelmeztetett, hogy 800-900 települést fenyeget a leszakadás, ahol megszakadt a szerves társadalmi-gazdasági fejlődés. Kocsis Attila, a Magyar Református Szeretetszolgálat programigazgatója az Egyháztáji programot ismertette, amelynek részeként templomok és egyházhoz kapcsolódó intézmények környéke ad helyet termelői piacoknak, összekapcsolva az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket és a városi fogyasztókat.

A második rész az egyházközösségek vidéki termékeivel foglalkozott. Kovács István, az MNVH elnökségi tagja az általa vezetett Pannon Helyi Termék Klaszterről beszélt, amely a közösségépítés és a helyi termékek, értékek megőrzésének eszköze. Kovács Gyula erdész az évszázadok munkájával kiválogatott helyi tájfajtákból hozott létre gyűjteményeket, százat meghaladó számú Tündérkert hálózatát létrehozva, amely több mint kétezer fajta élő génbankjaként működik. Bángi-Magyar Attila a Servitor Pro Multis Kft. ügyvezetőjeként arra mutatott példát, hogyan lehet összefogással spórolni.

Az értékesítés és a térségfejlesztés témáit járta körbe a záró rész. Loncsár Krisztina, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai tanácsadója a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programmal induló rövid ellátási lánc tematikus alprogramot ismertette, amely segítségével nulla vagy legfeljebb egy közvetítőn keresztül juttatnak el élelmiszert a termőföldtől az asztalig. Szabados Zsuzsanna az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülettől az általuk meghonosított Vidék Minősége védjegyről beszélt, amely nem csak minőségi garanciát jelent, hanem a termelők, kézművesek, kereskedők és szolgáltatók egymást is segítik. Bolfán Csaba elnök az UTIRO Leader Egyesület teljesítményét és a 2014-2020-as időszak változásait vázolta, Polgár Róbert múrakeresztúri plébános pedig arra mutatott személyes példát, hogy egyetlen pap elhivatott munkája hogyan járulhat hozzá egy település fejlődéséhez.

 

Forrás: NAKVI

Cikk megosztása