Augusztus 19-i megemlékezésen avatták fel az Európát átfogó Eurovelo hálózat 13-as nyomvonalának magyar-osztrák szakaszát. A több mint tízezer kilométeres útvonal a volt „szocialista” és „kapitalista” tömb közti vonalon, az Északi-tengertől, az orosz-norvég határtól a Balti-tenger mentén, majd Németország egykori két felének határán, ezután pedig Csehország, Szlovákia és Magyarország nyugati peremén halad. Hazánknál keletre fordul, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát is érintve a szerb-román határnál, délnek fordulva hagyja el Magyarországot, hogy végül Bulgáriát nyugatról és délről szegélyezve elérje a Fekete-tengert.
A szabadság érzésével tölt el minket ez a nap, ez az élmény és ez a tudat, hangsúlyozta a rendezvényen Hende Csaba honvédelmi miniszter. Azoknak, akik az életük nagyobbik részét még abban a rendszerben élték le, amelyben külön engedély nélkül meg sem lehetett közelíteni a határsávot, amikor nem – vagy csak külön engedéllyel – lehetett „Nyugatra” utazni, nincs nagyobb élmény, mint teljes erőből tekerni a pedált ezen az úton, mondta.
Michael Kramer európai parlamenti képviselő volt az ötletgazdája annak a kezdeményezésnek, amely egy kerékpáros túrautat hoz létre az egykori tiltott zóna helyén, ahol a korlátozások miatt számtalan helyen a háborítatlan természet vehette át az uralmat, így egyedi értékeket tud felvonultatni a nyomvonal. Michael Kramer véleménye szerint ez az útvonal egyszerre jeleníti meg a történelmet, politikát, kultúrát és természetet. A képviselő rámutatott, hogy a határnyitás és a berlini fal lebontásának 25. évfordulója mellett idén arra is emlékezünk, hogy száz évvel ezelőtt tört ki az első és 75 éve a második világháború, valamint tíz éve történt az Európai Unió keleti bővítése. „Ezek a dátumok mind egymáshoz tartoznak” – hívta fel rá a figyelmet a német képviselő, hiszen az első nélkül nem lett volna második világháború, anélkül pedig Európa megosztása és újraegyesítése sem.
Mint Michael Kramer elmondta, a kerékpárút ötletét számos képviselő támogatta az Európai Parlamentből. Egyikőjük volt Szájer József, aki köszönetet mondott, amiért a „rabság, az embereket elválasztó gonoszság szimbólumát” a szabadságévá változtatták. Több mint negyedszázada még csak meg sem lehetett közelíteni a helyét, azokat pedig, akik gyanúsnak tűntek – ehhez pedig már a szakáll is elég indok volt –, a vonatokon például már jóval korábban, Csornán vagy Kapuváron igazoltatták, osztotta meg személyes tapasztalatait.
Mára viszont számos ponton lehet átkelni Ausztria és Magyarország között, az utóbbi időben például 19 új, átjárható határátkelőt hoztak létre, hangsúlyozta Hans Niessl várvidéki (burgenlandi) tartományfőnök. A határtérség egyfajta mintarégiónak is tekinthető, ahol különböző együttműködési projektek is indultak, mint például határon átnyúló természetvédelmi területek, mobilitási központ és kerékpárút-építések. További fejlesztéseket is terveznek 2020-ig, amelyek remélik, hogy hasonlóképp sikeresek lesznek.
Becsey Zsolt László közlekedésért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban országszerte kétszáz kilométernyi kerékpárutat hoztak létre, amely a határon átnyúló közlekedéshez kapcsolódik, ez a hálózat pedig a tervek szerint 2020-ig 250 kilométerrel fog bővülni.
Bodor Ádám, az Európai Kerékpárosok Szövetségének EuroVelo igazgatója hangsúlyozta, hogy az európai biciklis turizmusnak nyújtott támogatás turisztikai szempontból, a jövő érdekében is fontos, hiszen a fellendülőben lévő kerékpáros idegenforgalom évi 44 milliárd eurót mozgat meg.
Az osztrák-magyar szakasz átadása után több tucat kerékpáros – köztük Hende Csaba – indult el Sopronpusztáról Kőszeg felé az úton, amely az egykori tiltott zóna helyén halad a két ország határán.
Forrás: NAKVI