A Roma MATRIX az Európai Unió jelenlegi legnagyobb roma diszkrimináció elleni programja. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy az európai szakemberek megoszthassák egymással tapasztalataikat, gyakorlati ismereteiket a romák diszkriminációjáról, jogaik érvényesítéséről, mondta a program részeként Budapesten rendezett konferencián Matt Gladstone, az Egyesült Királyság Nemzeti Roma Hálózatának elnöke.
A projekt húsz szervezetet, köztük civileket és önkormányzatokat ölel fel tíz országban, amelyek 85 százalékát fedik le azoknak a területeknek, ahol többségében romák élnek, mutatta be a Roma MATRIX-ot Ann Hyde. A projekt egyik kulcspartnere, a Szociális Marketing Kapu képviseletében ismertette, hogy projekt célja az integráció, a kölcsönös megértés segítése, valamint az idegengyűlölet, a sztereotípiák, a diszkrimináció és a rasszizmus elleni fellépés. Az egy éve indult, félidejéhez érkezett program részeként több mint 250 képzést tartottak romáknak (olyan témákban, mint a vállalkozás és munkahelyi elhelyezkedés), valamint száznál is többet olyanoknak, akik velük foglalkoznak. A célok eléréséhez médiakampányok, jó gyakorlatokat terjesztő kézikönyvek, konferenciák, műhelymunkák, esettanulmányok és kiállítások is hozzájárulnak, hamarosan elkészülő honlapjukon pedig közvetlenül is lehet kérdéseket feltenni.
A projektet egy kutatás is kiegészíti, amelyet Phil Brown, a Salfordi Egyetem oktatója ismertetett. Az intézmény a Yorki Egyetemmel és egy tíz országot átszövő kutatói hálózattal országjelentéseket, azokból pedig egy összefoglaló munkát készít. Tapasztalataik szerint a diszkriminációellenes törvények nem igazán javították a romák problémáit, a végrehajtásuk és az elkötelezettség mellettük még mindig változó. Amellett, hogy a vonatkozó nemzeti szervek nem hatékonyak, a romák is bizalmatlanok, nem igazán jelentik, ha diszkriminációval találkoznak. Általában magasabb a körükben a munkanélküliség, alacsony képzettségi szintet igénylő, rosszabbul fizetett állásokat kapnak, a statisztikákat azonban gyakran torzítja, hogy sokuk csak az „informális” gazdaságban tud dolgozni.
A magyarok a romákat fogadnák el legkevésbé családtagnak a hátrányos helyzetű csoportok közül, a leginkább érzi úgy, hogy pozitívan diszkriminálják őket, de túlnyomórészt ezt túlzónak tartják, mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkező Andor Csaba. A magyar kormány Magyarország 2011-es európai uniós Tanács-elnöksége alatt is kiemelten foglalkozott a problémával, így szinte az összes tagállamban romastratégiákat fogadtak el. Hazánkban a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia hét területen segíti a mélyszegények, a gyermekes családok és a romák helyzetét, a 2012-2014-es Cselekvési Terv pedig 61 stratégiai akciót irányoz elő. Támogatják többek között a roma fiatalok foglalkoztatását a rendőrségben, iskolai programok indultak a kitaszítás ellen, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei irodákkal segít, és a nemzeti tantervbe is beemelték a roma kultúrát.
A konferencián az előadások után műhelymunkák adtak lehetőséget a tapasztalatok megosztására, hogy a jó gyakorlatok ne csak elszigetelt példák maradjanak, hanem szélesebb körűen elterjedhessenek.
Forrás: NAKVI