Az egyedi tájértékek jelentőségéről tartottak szakmai konferenciát a budapesti Sas-hegyen május 21-én. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A tanácskozás megnyitóján Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke kiemelte, a vidék és a természetvédelem egyre inkább összekapcsolódik, ezért az elmúlt két évben a NAKVI is bővítette tevékenységét annak érdekében, hogy a természetvédelemhez kapcsolódó projektek sikeres megvalósításához minél több segítséget nyújthasson.
Ugron Ákos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője felhívta a figyelmet, hogy a TÁJ-ÉRTÉK-VIDÉK tanácskozás része egy konferenciasorozatnak, amelynek célja, hogy szélesebb körben megismertesse a településrendészeti eszközöket annak érdekében, hogy hazánkban minél többen tudják, hogyan kell megvédeni az egyedi tájértékeket. Ehhez a legszükségesebb a megelőzés, a tájértékek ápolása, ezért a jogszabályoknak is a megelőzésen kell alapulniuk. Sipos Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatóhelyettese hozzátette, a nemzeti park területéhez 380 település tartozik, amelyből 165-ről már készült egyedi tájérték felmérés.
Csemez Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tanára az egyedi tájértékek védelmének szakmai hátteréről és történetéről tartott előadást. Az általános tájvédelem alapjául szolgáló TÉKA projekt (Tájérték Kataszter) során számos kormányzati és civil szereplő bevonásával mérték fel, gyűjtötték össze és tették hozzáférhetővé egy térképes böngésző segítségével hazánk egyedi tájértékeit. 2010-ben településenként 30-50 egyedi tájértékre bukkantak, a várható országos érték pedig 110-140 ezer körül várható.
A Dél-borsodi LEADER Egyesület képviseletében Murányi Norbert mutatta be a Dél-Borsod Értéktára című kezdeményezést, amely elérhető a szervezet honlapján (dble.hu). A hatosztatú gyűjtemény az egyesület területéhez tartozó 37 település lakosainak bevonásával gyűjtötte és folyamatosan gyűjti össze a térség erőforrásait, legyen szó tájvédelmi körzetről, épített örökségről, hagyományőrző csoportokról vagy akár mesteremberekről. Célja az értékorientált szemléletformálás, valamint a térségbe érkező turisták informálása. A különböző kategóriákban tartalmas leírásokkal és fotókkal mutatják be a helyi értékként elfogadott endogén erőforrásokat (népi mesterségeket űző kézművesek, néptánccsoportok, kastélyok, stb.) Az értéktár adatbázisának építése által a Dél-borsodi HACS több mint 90 szereplővel van napi kapcsolatban, akikkel közös céljuk a térségi identitás erősítése.
A fenntartható mobilitást célzó Vasfüggöny kerékpárút és turisztikai kezdeményezésről Budai Krisztina a NAKVI Magyar Falusi- és Zöldturizmus Programirodájának vezetője tartott előadást. A Vasfüggöny kerékpárút része az EuroVelonak, egy 14 kerékpáros útvonalból álló hálózatnak, amelynek célja az európai kontinens országainak összekötése és egyesítése. Az útvonalat a kerékpáros turisták és a helyiek is rendszeresen használhatják, a tervek szerint a hálózatot 2020-ig teljesen kialakítják. Az egyik legújabb, 13-as számú EuroVelo az Iron Curtain Trail – Vasfüggöny Nyomvonal (ICT), amely több mint 10400 kilométer hosszan a Barents-tengertől egészen a Fekete-tengerig tart. A NAKVI feladata a szerb-magyar és szlovén-magyar határszakasz felmérése, a fenntartható közlekedési megoldások ösztönzése és a turisztikai szolgáltatók szemléletformálása. A 1,5 millió euró összköltségű projektnek nem az infrastruktúra, hanem a kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése a célja.
A konferencia zárásaként a megjelentek szakvezetéses tanösvény-túrán vettek részt a budai Sas-hegy természetvédelmi területen.
A konferencián elhangzott előadások anyaga elérhető a csatolmányból.
Forrás: NAKVI
