Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012 és Ifjúságügy címmel hiánypótló módszertani és szakmai alapozó kiadványok jelentek meg – közölték május 12-én a budapesti Nemzeti Művelődési Intézetben a könyvek bemutatóján. Nagy Ádám, az Ifjúságügy című kötet egyik szerzője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója elmondta, az ifjúsági szektor – csakúgy, mint korábban a szociális szféra vagy a közművelődés – kitermelte önálló szakmarendszerét. A kiadványt, illetve az azt megalapozó kutatási folyamatot a legfrissebb kutatási anyagok felhasználásával, valamint egyedülálló magyar innovációk bevonásával az ifjúsági szakma négy elismert kutatója, oktatója végezte, akik az elmúlt 15 éves elméleti fejlesztést és szakmai gyakorlatot igyekeztek rendszerbe foglalni. Az Ifjúságügy felvázolja a családon és iskolán túli szociális közegbéli, fiatalokkal kapcsolatos szolgáltató jellegű cselekvés lehetőségeit, ezzel igyekezve megteremteni egy új szakterület elméleti alapjait. A kötet a modellalkotás igényével meghatározza a terület szerkezetét, leírja az ifjúsági munka és szakma, valamint a horizontális ifjúsági tevékenységek szerkezetét, számba veszi a terület szereplőit, igyekszik az ifjúsági korosztályok meglehetősen kusza fogalmi rendszerében – mintegy 850 oldalon – rendet tenni. Horváth Ágnes, a Kecskeméti Főiskola rektorhelyettese kiemelte, a kötet tankönyvként elsősorban a tervezett Ifjúságsegítő alapképzés (BA) oktatásához jelent nagy segítséget. „Maga az ifjúságügy is a felnőtté válás folyamatában van, az elmúlt tíz évben szakmává nőtte ki magát” – tette hozzá, azonban nem közvetlenül oktatási célokat szolgál, hiszen inkább összefoglalja egy új tudomány fogalmi kereteit és összefüggésrendszerét.
A Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötet a 15-29 éves korosztály helyzetét elemzi különböző kutatásokon keresztül. Célja elsősorban a döntéshozók számára valós képet adni a fiatalok helyzetéről és lehetőségeiről. Székely Levente, a kötet szerkesztője, a Kutatópont kutatási igazgatója elmondta, a reprezentatív vizsgálat során rendkívül nagy adatbázisból dolgoztak, hiszen a nagyjából 70 perces kérdőívre 8 ezer fiatal válaszolt 2012-ben. A kutatások során vizsgálták a települési és regionális egyenlőtlenségek mellett az életminőséget és elégedettséget, a kulturális rendszerek hatását, a radikális jobboldal támogatását, illetve az oktatási rendszer és a munkaerőpiac hatásait. Egyik fontos megállapítása a kötetnek a „csendes generáció” megjelölés, amely rámutat a jelenlegi fiatal nemzedék társadalmi passzivitására és inaktivitására.
A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósult meg.
A tanulmánykötetet teljes terjedelmében ide kattintva tölthetik le.