„Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében” címmel rendezett konferenciát a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Budapesten március 20. és 21. között. A konferencia első napján ünnepélyesen átadták a falusi és agroturizmus idei elismeréseit. A Vidékfejlesztési Minisztérium Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) program 2014-es védjegyét az idén A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány cigándi apróbéles, illetve a hajdúböszörményi Civilek a Lakóhelyért hagyományos recept alapján készülő Kossuth-kifli pályázata kapta.
A HÍR pályázatot 2009-ben írták ki először, azzal a céllal, hogy a védjegy használati jogának elnyerésével a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségét növeljék.
Az eseményen átadták a FATOSZ az Év Falusi Vendégfogódója címet is, amelyet heten kaptak meg.
Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a konferencián kiemelte: a rendezvény összhangban áll a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia céljaival, a vidéki Magyarország megújításával.
Szalay-Zala Andrea, a FATOSZ titkára elmondta, a konferencián részt vevők memorandumot fogadtak el az értékőrző, megújuló, gyarapodó és fenntarthatóan fejlődő vidéki térségek, kistelepülések együttműködéséért és turizmusáért a Kárpát-medencében. Ebben egyebek között megfogalmazták, hogy közös programokat szerveznek, illetve közös projektekkel pályáznak. (A memorandum a cikk alján csatolmányként elérhető.)
A kétnapos konferenciára meghívást kaptak a Kárpát-medencében lévő történelmi területek vidéki, falusi turizmusban érdekelt civil szervezetei is. A vidéki élet, a vidéki turizmus mibenlétét maga a természet, a természet közelsége jelenti – mondta el az Erdélyből érkező Kolumbán Gábor, az Élő-Szövet és Civitas elnöke előadásában, amelyben a hiteles, élő örökség szerepét mutatta be a vidék turizmusában.
Az erdélyi Kalotaszeg turisztikai nevezetességeiről Vincze Kecskés István tartott előadást. Kiemelte, a nyíregyházi főiskola segítségével tudták Kalotaszentkirály turisztikai vonzerejét kialakítani, ahol mára 40 panzió várja az odalátogatókat mintegy 250 férőhellyel.
A konferencia második napján – folytatva a határon túli turisztikai szervezetek bemutatkozását – a Vajdaság magyar lakta területéről érkező Vörös Attila, a Vajdasági Egézségturizmus Klaszter igazgatója a délvidéki fürdőturizmus helyzetét ismertette. Előadásához kapcsolódóan Budai Krisztina, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) munkatársa felhívta a figyelmet a határon túli területek turizmusára várhatóan jelentős hatást gyakoroló Vasfüggöny Túraút - Eurovelo13 projektre. Mint azt a NAKVI-n belül működő Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda (MFZTPI) vezető szakmai tanácsadója elmondta, a projekt nyomán az egykori vasfüggöny nyomvonala mentén élénkül a turizmus és olyan fizetőképes turisták megjelenése várható, akiknek fontos a magas színvonalú, együttműködésre épülő turisztikai szolgáltató-hálózat megléte.
A Mura-vidéki falusi turizmus jellegzetességeit Hancsik József mutatta be a szlovéniai Dobronakról, ahol a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával megvalósuló Mesés Hetés projekt révén az MFZTPI is jelen van. A Hetés történelmi tájegység fenntartható turisztikai fejlesztését támogató kezdeményezés a határ két oldalán élő közösségek aktív bevonásával és a terület tíz településén található egyedi tájértékek felmérésével, megóvásával alakít ki bejárható túraútvonalakat. A NAKVI a projekt szakmai partnereként meghívta a jelen lévő Kárpát-medencei falusi turisztikai szervezetek képviselőit a Zsitkóc és Bödeháza-Szentistvánlak közötti határon 2014. május 10-én nyíló Barátság Park avatóünnepségére.
Forrás: MTI, NAKVI
