A mentális egészség, valamint az ifjúsági közösségi folyamatok segítésével foglalkozott az a Helyi Aktivációs Műhelynap, amelyet február 24-én, az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) ünnepélyes átadásával kötöttek össze a Komárom-Esztergom megyei Etén. A Helyi Aktivációs Műhelynapok célja, hogy az IKSZT címbirtokos szervezetek vezetői, munkatársai friss, aktuális információkhoz jussanak az IKSZT-k szolgáltatásaival, a projekt megvalósulásával kapcsolatosan, valamint olyan szakemberekkel, módszertani támogatókkal üljenek egy asztalhoz, akik a továbbiakban is segítséget nyújtanak a magas színvonalú szolgáltatásaik megvalósulásában. Elengedhetetlen, hogy az IKSZT-k működtetésében résztvevők tudják, mi a kulcsa ahhoz, hogy a partnerszervezetekkel hatékonyan együtt tudjanak működni.

Rohonczi László polgármester az etei IKSZT átadásán elmondta, az eredeti épület a 1900-as évek elején épült, amely hosszú ideig óvodaként működött. Közösségi színtérré az 1960-as években alakult át, jelentősen azonban először csak 2006-2007-ben fejlesztették. „Ekkor 28 millió forintot költöttünk a korszerűsítésre, de még mindig hiányzott egy szintemelkedés, amely még élhetőbbé, még vonzóbbá teszi az épületet és a települést egyaránt. Így nyújtottunk be az Élettér Egyesülettel közösen pályázatot az IKSZT-címre, amelynek záróakkordjához most érkeztünk el” – mondta a polgármester.

Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) vidékfejlesztési igazgatója hangsúlyozta, a Helyi Aktivációs Műhelynapok (HAM) alkalmat adnak olyan szakemberek meghallgatására, akiknek a tapasztalatait hasznosítani lehet egy-egy település IKSZT-jének a falain belül is. Az IKSZT-program Magyarország legnagyobb közösségi infrastrukturális beruházása, ugyanis minden településen kiemelt jelentősége van, hogy legyen egy közösségi tér a találkozásra. A következő, 2014-2020-as programozási időszak intézkedései közül kiemelte a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket (CLLD - Community-Led Local Development), amely a helyi közösségi infrastruktúra mellett lehetővé teszi a helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztést és a gazdasági diverzifikációt is. „A globális válságra lokális válaszokat kell adnunk és a kis közösségekben kell értéket teremteni és menteni” – mondta Eperjesi Tamás. Kemény Bertalan szavait idézve kiemelte, nem csak népességmegtartó képességre, hanem képességmegtartó népességre van szüksége a magyar vidéknek. Ehhez a képességmegtartáshoz ad muníciót az IKSZT-program, a Helyi Aktivációs Műhelynapok és a hasonló tapasztalatcserék.

Budinszki István, a NAKVI programkoordinátora aláhúzta, hogy 2007-2013 között az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kiemelt intézkedése a vidéki lakosság életminőségének javítása, ezen belül pedig a többfunkciós szolgáltató központok fejlesztése. A 635 IKSZT címbirtokos település közül 411 helyszínen már működnek a közösségi terek, közel száz címbirtokos azonban nem tudja megvalósítani a fejlesztést, részben a megnövekedett ÁFA összege miatt. Az érintett települések részére újra megnyitják a pályázatot: többek között erről a lehetőségről is bővebben tájékozódhatnak azok, akik részt vesznek március 12-én Budapesten, az Országos IKSZT Szakmai Találkozón.

Monostori Éva, az Élettér Egyesület képviseletében a szervezet sikeres ifjúságfejlesztési programjait mutatta be Komárom-Esztergom megyében. Kiemelte a koppánymonostori Mag-házat, amely olyan hiánypótló gyermek- és ifjúsági központ a városban és annak környékén, ahol a szabadidő hasznos eltöltésén túl preventív szolgáltatásokat és mentális fejlesztést is tudnak biztosítani. Emellett ifjúsági közösségi kortárssegítő képzést, osztályközösség-fejlesztést, diákönkormányzatok képzését és különböző közösségépítő foglalkozásokat szerveznek. Monostori Éva elmondta, a fiatalokat érdekeltté kell tenni abban, hogy részt vegyenek a munkában és meg kell erősíteni bennük a hitet, hogy amit csinálnak, az jó.

Az etei HAM egyik új témája a lelki egészség volt, amelyről Török Iván, a Magyar Mentálhigiéniás Szövetség tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Mint elmondta, a magyar társadalom lelki egészsége sérülékeny és instabil, a mutatók ezzel kapcsolatban vagy romlanak, vagy stagnálnak. Az emberek a problémáikkal magukra maradnak, a közösségek és a természetes támogató rendszerek – mint a család – sorvadni látszanak. „Az egész nemzet lelkiállapotának a megújítására van szükség, az ön- és kölcsönös segítőkészséget kell feltámasztani és megerősíteni az emberekben” – emelte ki Török Iván. Minden csoport és közösség alkalmas a segítségnyújtásra, de elsőként a legkisebb közösségeknek kell támogatást biztosítani és innen kell építkezni felfelé. Ebben a munkában kaphatnak rendkívül jelentős szerepet az IKSZT-k és a közösségi terek, ahol az emberek lehetőséget kapnak a találkozásra.

Az előadások után ünnepélyesen átvágták a nemzeti színű szalagot, majd tematikus kanapébeszélgetések következtek három témában: az IKSZT-k szakmai működtetése, ifjúságfejlesztés és ifjúsági munka, valamint lelki egészség-közösség.

 

Forrás: NAKVI

Cikk megosztása