Áttörést értek el Strasbourgban január 14-én az Európai Unió törvényhozói az árupiaci spekuláció visszaszorításának új szabályozásával. Az ún. pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFiD) EU-szerte szabályozza a pénzügyi piacokat, korlátozva fogják a származtatott áruügyletek terén megszerezhető pénzügyi pozíciókat annak érdekében, hogy megkíséreljék megakadályozni a piaci torzulásokat és visszaéléseket.
Az új törvény az első olyan uniós jogszabály, amely a nagy gyakoriságú kereskedelem területén alkalmazott matematikai algoritmusokra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat. A számítógépes műveleteken alapuló, a másodperc tört része alatt rengeteg, óránként több ezer ügylet lebonyolítását jelentő, nagy gyakoriságú kereskedés lehetőségeiből adódóan az árupiaci spekulációk a terményárak ingadozásához vezettek, ami az élelmiszerárakra is jelentős hatással volt. Éppen ezért az új előírások értelmében az érintett cégeknek „megszakítókat” kell alkalmazniuk, amelyek túl nagy áringadozás esetén leállítják a kereskedelmi folyamatot.
Ezzel párhuzamosan a befektetőket védő szabályokat is megerősítették. A vállalatoknak vissza kell vonniuk a „mérgező” termékeiket és az azt igénylő vásárlók részére egyedi, személyre szabott pénzügyi termékeket kell kialakítaniuk.
A zöldpárti európai parlamenti képviselők pénzügyi szóvivője, Sven Giegold a maga részéről a megállapodást „az átláthatóság és a befektetési piacokat érintő, a nagy gyakoriságú kereskedelemhez hasonló kártékony eljárások visszaszorítása érdekében tett lépésként” írta le. Hozzátette, mindez „az élelmiszerek és egyéb áruk piaci spekulációjának kezelése területén is fontos lépés”.
Az eredménnyel ugyanakkor nem mindenki elégedett. Az EU legnagyobb pénzügyi szolgáltató szektorával rendelkező Egyesült Királyság hat másik ország (többek között Svédország, Spanyolország és Hollandia) támogatásával vezette az árupiaci spekulációk korlátozását ellenző kezdeményezést. Ennek köszönhetően az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság csak arra kapott megbízást, hogy meghatározza azt a számítási módszertant, amelyre a nemzeti hatóságok saját pozíciós limitjüket alapozhatják. Az európai parlamenti képviselők és a Bizottság remélték, hogy az uniós szintű szabályozó hatóság rendelkezik majd a jogkörrel, hogy meghatározza a korlátozásokat, ám azzal, hogy a végső döntés joga a tagállamokra marad, felvizezhetik az előírásokat, és egymás alá ígérgetnek a saját szabályozásuk gyengítésével. „Különösen az Egyesült Királyságban van valódi kockázata annak, hogy a hatástalan, égbenyúló limitek a szabályozási verseny háttérbe szorulásához vezetnek” – figyelmeztetett nyilatkozatában Marc Olivier Herman, az Oxfam civil szervezet munkatársa.
Az Európai Bizottság 2011 őszén hozakodott elő a kilenc éve létrehozott MiFiD-szabályok újraírásának tervével, de ez számos vitát váltott ki, így az európai parlamenti képviselőktől 1500-nál is több módosítási javaslat érkezett.
A kompromisszum most a pénzügyminiszterek és az EP-képviselők jóváhagyására vár, mielőtt törvényi erőre emelkedne.
Forrás: EUobserver