Az „Együtt a vidékért - Politikusok, kutatók, szakemberek, civilek” mottójú Nemzeti Vidékfejlesztési Napon átadták az Év Vidékfejlesztője Díjat és az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjat. A budapesti Vajdahunyadvárban december 10-én megtartott ünnepség vendégeit elsőként V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntötte. Mint elmondta, ez már a harmadik olyan év, amelynek a vége felé a vidékfejlesztésért elkötelezett, a magyar vidékért felelősséget vállaló emberek felkerekednek, hogy ünnepi keretek között találkozzanak. Hozzátette, hogy ugyan „multimédiás eszközök sora segíti az információ terjedését, mégis időről időre igényeljük a személyes találkozókat: konferenciákat, szimpóziumokat, fesztiválokat szervezünk, ahol politikusok, kutatók, szakemberek és civilek együtt lehetünk a vidékért, ahogyan a mai Nemzeti Vidékfejlesztési Nap mottója is hirdeti" - mondta az államtitkár.
„Fontos ez az ünnep, hiszen számadásra, visszatekintésre is késztet bennünket” - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Rövid számvetésében kiemelte, hogy a tárca egyik legfontosabb idei feladata az európai vidékpolitika alapját jelentő Közös Agrárpolitika pilléreinek összekapcsolása volt, hiszen egy korszakváltáshoz érkeztünk: véget ér a 2007 és 2013 közötti időszak és lassan elkezdődik a 2014 és 2020 közötti programozási ciklus. „Két költségvetési ciklust kellett áthidalnunk és egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék milyen forrásokra számíthat az előttünk lévő időszakban. Hazánk meg tudta védeni álláspontját az olyan hangokkal szemben, miszerint Magyarországnak nincs szüksége vidékpolitikára. Így 2013 talán egyik legnagyobb agrárdiplomáciai eredménye, hogy miközben az Európai Unió hét évre szóló költségvetése összességében 3,5 százalékkal csökkent, addig hazánk közel húsz százalékkal, 1,9 milliárd euróval kap majd többet agrárpolitikai és vidékfejlesztési célokra. Ez mintegy 500 milliárd forint plusz forrást jelent, amely a vidék versenyképességének növelése szempontjából óriási lehetőség” – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
A belföldi sikeres programok között Fazekas Sándor kiemelte a Nemzeti Tanyafejlesztési Programot, amely során ebben az évben 529 tanyafejlesztési projekt nyert támogatást 3,5 milliárd forint értékben. A program eddigi három éve alatt több mint ezer pályázat mintegy hatmilliárd forint támogatást kapott. „Ennek üzenete, hogy egyetlen tanyáról, egyetlen faluról sem mondunk le, hiszen a magyar vidéken mindegyikre szükség van, mindegyik értéke a magyar világnak és az államnak segítenie kell, hogy az ott élők boldoguljanak. Ezért a tanyaprogram nem áll meg a maga három évével, hanem jövőre tovább folytatódik” – hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.
A 2013-as évben elért eredmények a statisztikákban is megmutatkoznak: egy év alatt 15 ezerrel nőtt az őstermelők, ötezerrel az agrártámogatást igénybevevők és ötezerrel a kistermelők száma, valamint egyre több a gazdapiac az országban. A szakminiszter elmondta, hazánk 1,7 százalékos gazdasági növekedésének mintegy fele a mezőgazdaságnak köszönhető.
„A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat az agrárium civil és kulturális szektora” – húzta alá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, az MNVH főtitkára. A Hálózat regisztrált tagjai december 9-ig elérték a 11 ezer főt, legtöbben, összesen 3139-en a LEADER-szakosztályt jelölték meg.
Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, az MNVH összesen hat projektötleti felhívást tett közzé LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) nemzetközi előkészítő látogatásaira és tanulmányutakra, fórumok, események szervezésére, ismeretátadás szervezésére, szakmai kiadványok készítésére, sokszorosítására és terjesztésére, valamint módszertani és gyakorlati tanulmányok készítésére. A meghirdetett projektötleti felhívásra több mint egymilliárd forint elkülönített forrás állt rendelkezésre, 110 millió forint kifejezetten a LEADER HACS-ok részére. Az év első hónapjában 40 millió, majd 2013 szeptemberéig alkalmanként mintegy 25 millió forintot használtak fel, az utolsó alkalommal, októberben pedig 125 millió forintot.
Délután három szekcióülés közül válogathattak a megjelentek: az első szekcióban az agrár-környezetgazdálkodást, a másodikban a helyi piacokat vették górcső alá, míg a harmadik szekció témája a vidéki terek, azon belül is a humán tőke volt. Az év vidékfejlesztője címet Zágorhidi Czigány Ákos, Polgár Róbert és Bali István érdemelte ki, az év vidékfejlesztő közössége pedig az ECHO TV Szerkesztősége, Karcag Város Önkormányzata, valamint a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete lett. Az ünnepen a Vidékfejlesztési Minisztérium, a NAKVI és az ECHO TV megajándékozta a Nagyacsaládosok Országos Egyesületét és egy lakiteleki, nehéz körülmények között élő nagycsaládot is.
Forrás: NAKVI