Az Európai Unió a 2014-2020-as időszakban igyekszik összehangolni strukturális és befektetési alapjait, hogy a támogatások célzottabban és egymást kiegészítve, erősítve segítsék a 28 tagállam lakóit. Ennek jegyében az Európai Bizottság nagyjából nyolcszáz, az alapokkal kapcsolatos kommunikációt végző szakértőt hívott össze december 9-10-ére Brüsszelbe, a „Telling the Story” című konferenciára. A rendezvény célja az volt, hogy a különböző támogatásokkal foglalkozó résztvevők az egységesebb szabályokra való felkészülés mellett megosszák egymással tapasztalataikat, és újszerű, hatékony módszerekkel ismerkedhessenek meg.
„Ott ismertek a strukturális alapok, ahol szerepet játszanak az emberek életében” – hangsúlyozta Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos kiemelve, hogy a 2014-2020-as időszakban a válságra adott válasz jegyében hangolták át a közös politikákat és az uniós költségvetést. Véleménye szerint a szolidaritás elvét nem hagyták el, sőt, éppen hogy megerősítették, hiszen a pénzek java a régiók legszegényebb részének jut. A regionális politika össze van kötve az összes többi politikával, „nem egy silópolitika”, ezért nagyon fontos az együttműködés, mutatott rá Johannes Hahn.
Az EU lakosságának 90 százaléka érti, hogy fontos a Közös Agrárpolitika, utalt Dacian Cioloş mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos a legutóbbi Eurobarometer közvélemény-kutatás eredményeire, amelyeket a konferencia elején mutattak be. Dacian Cioloş kiemelte, hogy a KAP egyszerre ágazati és területi politika, de nem akarták mesterségesen elválasztani a két pillért, és hiába lehet előbbi megközelítés sikeres, egy-egy adott területen belül a kedvezményezetteknek összhangra van szüksége a politikák között. A KAP-nak nem csak gazdasági oldala van, hanem szociális és környezetvédelmi is, közjavakat állít elő, valamint kulcsszerepe van a gazdasági fejlődésben és a foglalkoztatottságban, különösen a válság által erősen sújtott tagállamokban, mint Írország vagy Görögország. Dacian Cioloş kiemelte a közösségi irányítású helyi fejlesztések (CLLD) módszerét, amely ugyan a vidékfejlesztésből indult, de a 2014-2020-as időszakban túlléphet ezen. „A reform nem csak a gazdáknak van, akik a lakosság három százalékát teszik ki, hanem minden lakosnak, élelmiszert, az erőforrások fenntartható kezelését és élő vidéki területeket nyújtva” – szögezte le az agrárbiztos.
A rendezvényen számos különböző műhelymunka közül válogathattak a résztvevők, ahol többek között az alapok részletes kommunikációs szabályairól, a közösségi hálózatok használatáról és a CLLD kommunikációjáról kaphattak információkat, valamint megoszthatták egymással tudásukat, tapasztalataikat.
A rendezvényen nyújtották át a 2013-as KAP Kommunikációs Díjat. Három kategóriában összesen 118 projekt szállt versenybe az elismerésért, amelyekből hármat-hármat válogatott ki egy független zsűri. Ezek közül a konferencia résztvevői választhatták ki a győzteseket, miután a versenyzők számos módon igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy a saját projektjük a legjobb.
Az érintettek felé történő kommunikáció kategóriában az Év Balti-tengeri Gazdája díj szerezte meg az első helyet. A Balti-stratégiában (a Duna-stratégia mellett az EU másik makroregionális stratégiájában) részt vevő kilenc ország előbb nemzeti szinten, majd együtt kereste azt a gazdát, aki a legtöbbet tett az innovatív, környezetvédő megoldások bevezetéséért, ezzel csökkentve a tengeri elalgásodást, ami egyre komolyabb gondot okoz, és amelyért a gazdálkodókat is felelőssé szokták tenni.
A nagyközönség felé történő kommunikációban egy spanyolországi projekt végzett az élen, amely többek között „mobil farmokkal”, sajtóreggelikkel, gazdaságokban tartott nyílt napokkal, szóróanyagokkal és egy kabalaállattal igyekezett közelebb hozni a mezőgazdaságot az érintett régiók lakóihoz. Mindössze néhány százaléknyi különbséggel szorult a második helyre az új tagállam, Horvátország kifizető ügynökségének a kampánya, amely főként a gazdáknak igyekezett információkat nyújtani a KAP-pal kapcsolatosan. A tájékoztatás részeként szlovén és magyar gazdák tapasztalatait is megosztották az EU agrárpolitikájáról.
Egy erdélyi projekt bizonyult az idei év leginnovatívabb kommunikációs kezdeményezésének, amely arra a problémára ad megoldást, hogy hogyan lehet elérni azokat a kisgazdákat, pásztorokat, akik túlnyomó többsége nem rendelkezik internetkapcsolattal. A rendkívül szoros versenyben nyertes projekt egy intelligens, személyre szabott SMS-küldő szolgáltatással éri ezeket a gazdálkodókat, tömör és egyszerű formában biztosítva információkat.
A kilenc indulóra az interneten keresztül is lehetett voksolni. A legtöbb szavazatot egy görög program kapta, amely játékos formában nyújtott vállalkozói ismereteket a gazdálkodóknak. Mindemellett a zsűri egy különdíjat is átnyújtott, hogy olyan projektek is kaphassanak díjat, amelyek nem igazán fértek bele egyetlen kategóriába sem. Ezt egy bolgár program nyerte el, amely romák számára biztosít földet és gazdálkodási ismereteket, hogy megélhetést adjon a számukra.
A győztes projektek listája rövid leírásokkal angol nyelven ide kattintva tekinthető meg.
Forrás: NAKVI
Kép: Flickr/EU Regional