A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió legrégebbi közös politikája, amely különösen fontos Magyarországnak, hangsúlyozta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője december 4-én az Európa Pontban, ahol a KAP reformjának folyamatát és főbb újításait ismertették. A 2014-2020-es uniós költségvetés új távlatokat nyit, ami a tagállamoknak és Magyarországnak is jó, hangsúlyozta Szűcs Tamás, aki elmondta: a tárgyalások során a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy hazánk a KAP egyik legnagyobb kedvezményezettje legyen, ezt pedig sikerült is elérnie.
A KAP reformja egy hosszú folyamat volt, amely 2010-ben indult politikai vitákkal, mutatta be a megállapodáshoz vezető kezdeti lépéseket Lene Naesager, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságának (DG AGRI) intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója. A viták után, 2010 novemberében a Bizottság egy közleményt adott ki a főbb irányvonalakról, amelyek alapján megkezdődhettek az egyeztetések, a tagállamokat képviselő Tanács 2011-es magyar elnöksége pedig különösen hasznos munkát végzett ebben, emelte ki Lene Naesager. A tárgyalásokat a társ-döntéshozó Tanács és az Európai Parlament között ugyan nehezítette, hogy hiába egyeztek meg idén június végére, az EU teljes költségvetéséről csak később született megállapodás, szeptember végére viszont sikerült minden kérdést tisztázni. Mint azt a DG AGRI igazgatója közölte, jelenleg jogász-nyelvészek véglegesítik a négy vonatkozó jogszabály szövegét, december 16-ára pedig várhatóan mind a Parlament, mind a Tanács jóváhagyja azokat, így öt nappal később hirdethetik ki a rendeleteket. Ezt követően már csak kiegészítő, delegált jogszabályok maradnak, amelyekről március közepéig kell megállapodni.
Lene Naesager ugyan elismerte, hogy a KAP-ra 3,3 százalékkal kevesebb pénz fog jutni, mint az előző hét éves költségvetésben, de szerinte a pénzügyi válság ellenére „az eredmény nem olyan rossz, mint tartottunk tőle”, a KAP pedig a teljes büdzsé csaknem kétötödével még mindig a legnagyobb kiadási tétel. „Figyelembe kell venni, hogy 28 tagállam van”, amelyek „lenyűgözően sokszínűek” és amelyek között óriási különbségek vannak, mutatott rá a DG AGRI igazgatója. Éppen ezért a KAP számos választási lehetőséget nyújt számukra, a tárgyalások során pedig kulcsfontosságú volt a 2004 előtt és után csatlakozott tagállamok közti különbségek csökkentése.
Rugalmasabbá vált a KAP közös piaci szabályozása, mondta Carlo Pagliazzi, aki szerint alapvetően már a piac és nem az intézmények szabják meg a mezőgazdasági árakat. Ennek érdekében például igyekeznek megszűntetni a különféle mennyiségi korlátozásokat, ugyanakkor fenntartanak egy biztonsági hálót a gazdák számára, hiszen „ha Brazíliában vagy Ázsiában történik valami, azt Európában is megérzik”, és a spekuláció komoly szerepet játszik a világpiacon. Az új KAP a termelői együttműködés előtt is új lehetőségeket nyit meg, hiszen az EU 14 millió gazdaságának egyenként nagyon gyenge az alkupozíciója a felvásárlókkal szemben, „de ha összefognak, az már egy más történet”. Éppen ezért már minden ágazatban elismerhetik a tagállamok a szakmaközi és termelői szervezeteket, amelyek kezébe új vagy korábban versenyjogi szabályokba ütköző eszközöket adnak.
A KAP vidékfejlesztési politikájával kapcsolatban talán az egyik legnagyobb újdonság, hogy össze kell hangolni az uniós agrárpolitika főként közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre fordított első pillérével, sőt, az EU többi pénzügyi alapjával is, mondta Frizon-Somogyi Orsolya. Az EU ugyanis egy közös keretrendszerbe helyezte ezeket a forrásokat, a tagállamoknak pedig a vidékfejlesztési programjuk kidolgozása előtt egy átfogó partnerségi megállapodást kell kötnie a Bizottsággal. A DG AGRI munkatársa kiemelte, hogy ezen a téren hazánk nagyon jól halad.
Az új rendszer egyrészt bonyolultabbá teszi a vidékfejlesztést, ugyanakkor lehetőségeket is ad, hiszen így összehangoltabban lehet elkölteni a pénzt. „Túl kell lépni az alap-szintű gondolkodáson” – jelentette ki Frizon-Somogyi Orsolya, lehetőségként említve például az első pillérrel való együttműködést. Abban csak 1,8 százalékkal, míg a második, vidékfejlesztési pillérben 7,6 százalékkal csökkentették a forrásokat, ám több olyan cél van, amelyet mindkét alap tartalmaz, így egymást kiegészítve vagy kiváltva lehet ezeket alkalmazni, ráadásul korlátozott mértékben akár át is lehet csoportosítani összegeket a KAP két pillére között. Frizon-Somogyi Orsolya az innováció és a fenntarthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet, Magyarország számára többek között az agrárterületen létrehozandó Európai Innovációs Partnerséget és a LEADER-program kiterjesztését látva kiugró lehetőségként.
Forrás: NAKVI