A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Darányi Ignác termében megrendezett projektzáró sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár bejelentette: sikeresen befejeződött a 2014-2020-as európai uniós programozási időszak harminc stratégiai tervdokumentumának kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban és a tárca háttérintézményeiben. A dokumentumok kidolgozásának célja az volt, hogy a tárca a 2014-2020-as költségvetési ciklusban az európai uniós forrásokat alapos tervezés után, a lehető leghatékonyabban használja fel.
A feladatot a VM az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának (ÁROP) pályázatán nyert 140 millió forintos európai uniós társfinanszírozású forrás segítségével végezte el. A projekt irányítását, koordinálását és a menedzsment feladatokat a Nemzeti Agrászaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) látta el – tájékoztatott az államtitkár.
A dokumentumok több munkacsoportban, széles szakértői bázisra támaszkodva készültek, a kidolgozásukban a tárca 6 államtitkársága vett részt, valamint a minisztérium háttérintézményeinek munkatársai és külsős szakértők, összesen mintegy 300-an.
A projekt keretében a tárca feladatkörébe tartozó kulcsfontosságú területekről összesen 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatástanulmányt készítettek el a szakemberek.
A Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság három stratégiai dokumentumot és három hatástanulmányt dolgozott ki – folytatta V. Németh Zsolt. Ezek úgynevezett Zöld könyvek, amelyek a 2014–2020-as időszak Vidékfejlesztési Programjához kapcsolódnak. Feltárják egyrészt a következő hétéves költségvetési ciklus jogszabályi hátterét, másrészt javaslatokat tartalmaznak a vidéki térségek társadalmi szerepvállalásának előmozdításáról.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az általa felügyelt területen 4 stratégiai tervdokumentum készült. Ezek közül kiemelten szólt a Magyar zöldség-gyümölcs ágazati stratégiáról. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságon belül itt a legnagyobb a foglalkoztatás mértéke, és 2012-ben a zöldség-gyümölcs kivitel a teljes agrárexport 11 százalékát tette ki. A stratégiában három alapvető célt fogalmaztak meg; a minőségi árualapok megteremtését, az ágazat piaci erejének növelését és az átláthatóságot. Ez utóbbin belül a megfelelő jövedelem megtermelése a legfontosabb feladat.
Az Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság által készített 5 tervdokumentum közül Bognár Lajos helyettes államtitkár Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiájáról szólt bővebben. A 2020-ig elérendő legfontosabb célok között említette az önellátás szintjének 120-ról 150 százalékra történő növelését, az élelmiszerek belföldi forgalmazásának 20 százalékos növekedését és a közvetlen értékesítés 25%-os bővülését. Mindezekhez a megoldás kulcsa az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása – hangsúlyozta Bognár Lajos.
A Környezetügyért Felelős Államtitkárság munkatársai 7 statégiai dokumentumot dolgoztak ki. Rácz András helyettes államtitkár a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet ismertette részletesen a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum széles társadalmi egyeztetés eredményeként született. Elmondta, hogy az Alapterv a helyzetértékelés mellet tartalmazza többek között a védett természeti területekkel, a Natura 2000 hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat, továbbá az élőhelyek megőrzésével, kezelésével, a védettségi szint helyreállításával valamint az élettelen természeti értékek oltalmával kapcsolatos célokat és tennivalókat is.
A Parlamenti Államtitkárságon is jelentős stratégiaalkotási tevékenység valósult meg, hiszen hét dokumentum készült el az elmúlt időszakban – mondta Viski József főosztályvezető. Ezek közül kiemelte a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló stratégia, és a Kárpát-medencei Agrárinnovációs Stratégia elkészültének jelentőségét. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a dokumentum bemutatja a kárpát-medencei térség agrárpotenciálját, a határon túli agrárszervezetek tevékenységét, továbbá elemzi az érintett területeket, összehasonlításban a magyarországi lehetőségekkel.
A Vidékfejlesztési Minisztérium bízik benne, hogy a stratégiai dokumentum képes lesz hozzájárulni a kárpát-medencei agrárinnováció gyakorlati megvalósításához – hangsúlyozta Viski József.
Az előadások anyaga letölthető a csatolmányok közül, míg a tervdokumentumok ide kattintva érhetőek el.
Forrás: NAKVI
