A gödöllői Művészetek Háza adott otthont szeptember 24-én a Helyi Akciócsoportok Lengyel Hálózata által szervezett „Tapasztalatcsere és a 2007-2013 Leader program értékelése, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva” című konferenciának. A hazai tapasztalatokról a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Vidékfejlesztési Igazgatóságának munkatársa számolt be.
A Helyi Akciócsoportok Lengyel Hálózata (Polska Sieć LGD) képviseletében Janusz Bartczak, az Igazgatóság elnöke nyitotta meg a konferenciát, illetve röviden bemutatta a lengyel delegáció résztvevőit, a Lengyelország legkülönbözőbb részeiről érkező HACS-szervezetek munkatársait.
A köszöntő után Francsics Lili, a NAKVI Monitoring és Tervezési Osztály tervezési referense számolt be a LEADER-program hazai megvalósításának eddigi folyamatáról, tapasztalatairól. Hangsúlyozta, a következő tervezési időszak szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak a rendszernek, amely elemeinek jobbításával lehet javítani a hatékonyságon. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban bevezetendő, úgynevezett CLLD (Community-led local development, közösségvezérelt helyi fejlesztés) eszközzel kapcsolatban elmondta, a tervezés jelen szakaszában még számos kérdés megválaszolásra vár, így többek között a nagyobb városok részvételének lehetősége a vidékfejlesztési programban.
Az előadást követően a LEADER hazai megvalósításának finanszírozási, illetve végrehajtási kérdéseiről alakult ki beszélgetés. A résztvevők elmondták, Lengyelországban mind a HACS-ok működése, mind a LEADER-pályázatok finanszírozása összességében hatékonyan működik – azt többen is kiemelték, hogy a rendszert jellemző pénzügyi gondok nem érik el azt a szintet, amely a működést veszélyeztetné.
Witold Magryś, a Hálózat munkatársa részletesen beszélt annak a kutatásnak az eredményeiről, amelyet a LEADER 2007-2013 közötti lengyel tapasztalatainak feltárása érdekében végeztek. Beszámolója alapján számos – Magyarországon sem ismeretlen – nehézséget azonosítottak, többek között a rendszer rugalmatlanságából és túlszabályozottságából adódóan az innovativitás hiányát, az adminisztráció lassúságát és bonyolultságát valamint a HACS-ok valódi autonómiájának, döntési szabadságának hiányát az egyes pályázatok támogatása tekintetében. Összehasonlításként elmondta, a magyarországi rendszerhez képest kisebb fokú a központosítás, ez azonban a két ország közötti méretbeli különbségből is adódik, Lengyelországban a regionális szintnek sokkal nagyobb a szerepe, mint hazánkban.
Krzysztof Kwatera a 2014-2020 közötti időszakot érintő perspektívákról beszélt. Mint elmondta, a CLLD bevezetéséről nem kormányzati, hanem (a magyar megyéknek megfelelő) vajdasági szinten döntenek – éppen ezért az egyik legnagyobb félelem, hogy nem minden vajdaságban alkalmazzák majd az eszközt. A városi települések húszezer fős lakosságszámig vehetnek részt a programban, ugyanakkor Lengyelország esetében is megoldandó kérdés még, hogyan biztosítsák a vidéki térségek érdekeinek megfelelő érvényesülését a városi érdekek mellett. A vajdaságok szerepével kapcsolatban is szkeptikusnak mutatkoztak a lengyel résztvevők, ugyanis még nem látják, hogy a vajdasági szintű döntések esetében hogyan tud a helyi közösségek szándéka és érdeke érvényesülni.
Forrás: NAKVI