Az életminőség, fenntarthatóság és a helyi közösségek közti kapcsolatok feltárása volt a témája annak a Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferenciának, amelyet tíz ország kutatóinak részvételével szervezett meg a Kaposvári Egyetem. A rendezvényen egy most záruló, csaknem 150 millió forintos projekt egyes eredményeit is bemutatták.
A konferencia egyik témájának, a fenntarthatóságnak számos eleme van, mondta el Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem docense. „A következő húsz év az emberről fog szólni, arról, hogy miként tudja az egészségét megőrizni a változó világban. Az egyik oldalról tehát mindenképpen az emberi egészség a téma, ám ez nemcsak fizikális egészséget, hanem mentális, szellemi egészséget is jelent. A világ százhúsz országa közül Zimbabwe, Haiti és Burundi után a magyarok minősítik a legrosszabbnak az életminőségüket, a magyarok szubjektív egészségmegítélése meglehetősen alacsony, és ebben alapvetően lelki, mentális tényezők húzódnak meg” – mutatott rá a kutató. Másrészt fontos tényező, hogyan tudja az ember megvédeni a környezetét, hiszen ha az szennyezett, akkor az egészsége is károsodik, tehát a fenntarthatóság már rendkívül komplex fogalom, részét képezi a helyi közösségek építése is. Ki kell alakulnia egyfajta összefogásnak a helyi vállalkozások és fogyasztók között is, amire kiváló példa a kaposvári helyi termék program.
A konferenciához kapcsolódóan tartották egy húsz hónapos, csaknem 150 millió forintnyi, jórészt európai uniós támogatásból megvalósuló projekt zárórendezvényét is, amely a Gazdaságtudományi és Állattudományi Kar szervezésében az intézmény tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztéséről szólt. Szabó Gábor projektmenedzser elmondta: hat témában valósítottak meg kutatási programokat, amelyek nagyrészt a helyi pénz bevezetésével és az alternatív finanszírozási stratégiák kutatásával foglalkoztak. A másik fő terület pedig az élelmiszerek fejlesztése, érzékszervi vizsgálata, fogyasztói vizsgálatok voltak, valamint kidolgozták a helyi termékek piaci bevezetésének stratégiáját. További célja volt a projektnek a tudományos utánpótlás-nevelés, összesen 45 doktori hallgatót vontak be a projektbe, és további 45 oktató is részt vett a szakmai műhelymunkában.
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, sonline.hu
