A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont közös szervezésében 2013. április 8-án megrendezett „A gazdaságfejlesztés új helyszínei: városok és vidékük” című konferencia Budapesten a Barabás Villában. Az esemény közel 150, a magán- és közszféra különböző területéről érkező érdeklődő részvételével zajlott. Egyebek mellett képviseltette magát a kormányzati szektor, a megyék és megyei jogú városok, különböző települési önkormányzatok, hazai nagyvállalatok és KKV-k, klaszterek, egyetemek és kutatóintézetek.
A köszöntőket a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében Turóczy László helyettes államtitkár, valamint Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke tartották, akik beszámoltak a 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülés jelenlegi státuszáról, illetve felhívták a résztvevők figyelmét a következő időszak gazdaságfejlesztés terén kínálkozó új lehetőségeire és integrált megközelítésű tervezést támogató új eszközeire.
Egyebek mellett említésére kerültek a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság előtt álló, a fejlesztéspolitikát érintő, közeljövőben várható döntések, a tervezési folyamat várható mérföldkövei, a készülő operatív program struktúrák és a tervezésnek keretet adó Partnerségi Megállapodás jelenlegi tartalmi elemei. Horkay Nándor a kiszámítható, tervezhető és élő partnerségben megvalósuló gazdaságfejlesztésről, a működtetés finanszírozást felváltó valós fejlesztéspolitika fontosságáról, a hazánk által az elmúlt években elért gazdasági-társadalmi beavatkozások sikereiről beszélt. Bevezetőjében még a gazdaságfejlesztés fókuszairól, a fejlesztés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintett iparágakról, a helyi gazdaságfejlesztés jelentőségéről, a mesterségesen elválasztott város-vidék degradálódott kapcsolatának helyreállításáról, a várostérségekben gondolkodó integrált településfejlesztésről, a város és vidékének egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő egységéről is beszélt.
Az esemény két nemzetközi projekt keretében (EURUFU és CluStrat) került megrendezésre, így a délelőtti ülések a köszöntők után két külön szekcióban folytatódtak.
Az EURUFU projekt szekciójának a 2011 májusában indított European Rural Futures („Új lehetőségek a vidéki városok és önkormányzatok közszolgáltatásainak fenntartható biztosítására”) névre keresztelt nemzetközi projekt adott keretet, mely közép-európai összefogással kíván újszerű, innovatív megoldási javaslatokat adni a vidékies térségek problémáira. A projekt alapgondolata azon a felismerésen alapul, hogy a vidékies térségek fenntartható fejlődése érdekében a közszolgáltatások alapvető felülvizsgálatára és átszervezésére van szükség a – közforrások csökkenése és a demográfiai átmenet következményei miatt – megváltozott környezet igényeihez igazodva. Az EURUFU projekt átfogó célja olyan nemzetközi szinten elfogadott stratégiák és integrált intézkedések kialakítása, melyek innovatív megoldásokat kínálnak a vidékies térségek problémáira. A célok megvalósítására hét országból 11 különböző szervezet kötött partnerséget, amelyek profilja, kompetenciái széles skálán mozognak, megalapozva ezzel a projekt sikerességét. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) a 3. munkacsomag („Vidékies térségekben rejlő potenciál feltérképezése”) vezetőjeként aktívan részt vesz a megvalósításban. (További információk a projektről: www.eurufu.eu) A közszolgáltatások sikeres átszervezéséhez szükséges, hazai innovatív megoldások feltérképezése érdekében a konferencia délelőtti szekciójának és délutáni műhelyeinek a tematikája igazodott a projekt négy kulcsterületéhez (egészségipar, helyi gazdaságfejlesztés és munkalehetőségek, a fenntartható mobilitás, valamint az oktatás-képzés).
Az EURUFU szekció szakmai előadásait Salamin Géza, a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője kezdte, aki európai kontextusból kiindulva, a területfejlesztés nemzeti szintű prioritásait kiemelve és a tervezés folyamatában elengedhetetlen integrált gondolkodásmód fontosságát hangsúlyozva vázolta fel a következő programozási ciklus városokat és vidéküket érintő stratégiai irányokat és elképzeléseket.
Ezt követően Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal főtervezője „Térségi integrációs elképzelések a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában„ c. előadásában bemutatta az uniós tervezési alapelvek hazai alkalmazhatóságának buktatóit és lehetőségeit, valamint kitért a decentralizált és központi térségi fejlesztési programok jelenlegi státuszának jellemzésére. Péti a konferencia fő céljának a térségi szinten integráltan működő gazdaságfejlesztési megoldások összegyűjtését tekintette.
Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője, egyben az esemény társszervezője, a Lánchíd létrejöttének példájából kiindulva hangsúlyozta a kormányzati szektoron kívüli szervezetek szerepét a tervezés és megvalósítás folyamatában egyaránt.
Mészáros Bence, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tervező-elemzője, a konferenciának keretet biztosító EURUFU projekt koordinátora, bemutatta a projekt célját és legfrissebb eredményeit, így előadásából megismerhető volt egyebek mellett a projektpartnerek által meghatározott vidékies térségek Közép-Európára szabott definíciója és a közép-európai vidékies térségek fő típusai. Az NTH koordinációjában megvalósuló munkacsomagban megtörténik a részt vevő partnerek választott mintaterületeinek helyzetértékelése, jó gyakorlatok összegyűjtése, SWOT analízisek készítése, majd különböző (demográfiai) forgatókönyvek készülnek, valamint feltérképezik a közszolgáltatások területén létező nemzeti alapelveket. Mindezekre alapulva a munkacsomag végső célja a partner régiók közös stratégiájának kidolgozása.
A délelőtt másik szekciója a CluStrat projekt keretében zajlott. A közép-európai összefogással megvalósuló CluStrat, elsősorban a már működő klaszterszerveződésekkel, illetve azok együttműködési lehetőségeivel foglalkozik újszerű megközelítésben, különös hangsúlyt fektetve a fejlődő gazdasági szektorok és ágazat-független technológiák innovációt elősegítő integrálására, szem előtt tartva a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség horizontális szempontjait. A német vezetéssel megvalósuló projektben összesen 18 partner és 7 úgynevezett „társult partner” vesz részt 8 közép-európai országból és Ukrajnából. Magyarországról 3 partner kapott meghívást: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH), a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ) Közhasznú Nonprofit Kft. (További információ a projektről: www.clustrat.eu) A konferencia délutáni műhelymegbeszélései, valamint délelőtti szekciója felölelte a projekt kulcsterületeit. A délelőtti megbeszélést a MAG Zrt. megbízásából Bendó Zoltán vezette. A résztvevők között számos hazai klaszter, egyetem és kutatóintézet képviseltette magát.
A klaszterekkel foglalkozó délelőtti szekció Németh Katalin, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetés-ösztönzési Főosztályának vezetőjének előadásával vette kezdetét. Az előadó bemutatta a Hivatal működését, illetve kiemelte a Főosztály által ellátott feladatokat, mint a külföldi működőtőke Magyarországra vonzását és integrálását a magyar gazdaságba, az ország kedvező befektetési célországként való bemutatását, valamint célzott befektető-keresést, projektgyűjtést és kezelést. Németh Katalin külön kiemelte a nemrég létrehozott virtuális piacteret, melynek elsődleges célja a beszállítók feltérképezése a hazánkban letelepült integrátorok számára.
Bendó Zoltán, a Tenderix Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a hazai klaszter-fejlesztési trendeket, valamint a délelőtti szekciónak alapot szolgáltató CluStrat projekt lényegét, céljait és eddigi eredményeit ismertette. Előadásában 15 év klaszter-fejlesztési tapasztalatait mutatta be, melyben követhetőek voltak a keretfeltételek, a támogatások eredményei, illetve a klaszter támogatások jelenlegi rendszere.
Ezt követően került sor Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatójának előadására, aki a piaci siker új útjait mutatta be, a világszinten versenyképes klaszter tapasztalatai alapján, különös tekintettel nemzetközi együttműködéseken keresztül történő innovációs kapacitásbővítésre. Előadásában ismertette az innováció forrásait, a nemzetközi együttműködés formáit, ezen belül kitért a nemzetközi konzorcionális projektek negatív és pozitív tapasztalataira. Az előadás végén felvázolta az innovációs kapacitás bővítésének lehetőségeit.
Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, a CluStrat projekt egyik horizontális témájáról, az esélyegyenlőségről és azon belül is a téma egy specifikus kérdéséről adott elő. A női vezetők versenyszférában betöltött szerepéről ismertetett adatokat és tényeket. Előadásában eszközöket határozott meg a nők támogatására, illetve tényekkel alátámasztott javaslatokat fogalmazott meg a női vezetők számarányának lehetséges növelésére vonatkozóan. Az előadásban külön kitért a Lányok Napja elnevezésű kezdeményezésre, melynek keretében vállalati és egyetemi nyílt napok szervezésével próbálják elősegíteni a lányok pályaválasztását azáltal, hogy betekintést nyerhetnek a tudományos karrier és mérnöki pálya által kínált lehetőségekbe.
A konferencia délutáni része a gazdaságfejlesztést különböző ágazatok szemszögéből, az eseménynek keretet adó két nemzetközi projekt tematikáját követve vizsgálta, két-két párhuzamosan zajló szekcióban.
A délután első felében a „Gazdaságfejlesztés az egészségiparban” és a „Helyi gazdaságfejlesztés” témakörökben folytak műhelybeszélgetések.
Az egészségipari szekciót Feketéné Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségipari osztályvezetője moderálta, aki bevezető előadásában felvázolta a hazai egészségipart jellemző aktuális trendeket. Fényi kiemelte az ágazat társadalmi elfogadottságának növelésére irányuló törekvéseket, mely alapvető feltétele az egészségipar hosszú távú és növekedő pozícionálásának. Az előadásban bemutatott egészségipari programban az egészségiparra épülő egészségturizmus és ipari (gyógyszeripar, orvosi eszközgyártás, gyógynövényipar, nanotechnológia, bionika, geotermális energiahasznosítás stb.) alprogramok kerültek jellemzésre. Az előadó mindkét alprogram esetében fontosnak tartotta a kutatás-fejlesztés és innováció központúság kiemelését, mely lehetővé teszi high-tech orvostechnikai beruházások Magyarországra történő telepítését.
A szekció következő előadója Kincses Gyula volt, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet képviseltében, aki az EURUFU projekt témájához szorosan kapcsolódó, egészségügyi és szociális közszolgáltatások fenntartható biztosításáról beszélt. Kincses szerint a fenntarthatóság eredete az európai értékrend gazdasági fedezetének biztosíthatóságában rejlik, mely szükségszerűen mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát eredményezi. Az előadó megoldásként két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az egészségipar jövőbeni alakulásáról. Az első megközelítésben egy innováció-igényes, magas hozzáadott értékű, garantált piacú, dinamikusan fejlődő húzóágazatként definiálta az egészségipart, mely a világ GDP-jének egyre nagyobb hányadát adja. Ez a forgatókönyv véleménye szerint Magyarország számára a kevés reális kitörési pont közé tartozik. A másik szcenárió értelmében az egészségipar a költségvetés növekvő terhe, amely a redisztribúciós ráta növelését követeli, és ezzel fékezi a gazdaságot, így folyamatos szociális és politikai feszültségek forrása. A hatékonyság javítása érdekében a szakértő a demográfiai helyzet normalizálását, az öngondoskodás újraerősítését és a pénzbeni előtakarékosságot nevezte meg alapfeltételként.
A szekció harmadik előadója Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke volt, aki a hazai egészségturizmust érintő, 2001-től napjainkig zajló, legfontosabb fejlesztéseket mutatta be, programozási ciklusokra bontva. Az előadás kitért az egyes egészségturisztikai létesítmények és szolgáltatások koordinálására, működtetésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételekre, hangsúlyozva például a megfelelő piaci szegmentálás, illetve a szakemberállomány oktatásának és képzésének szerepét. Az előadás végén bemutatásra került az egészségturizmus hazai jövőképe, mely Magyarországot vizionálja az európai egészségturizmus egyik legversenyképesebb desztinációjaként.
A szekció utolsó előadása az egészségipar és a gazdaságfejlesztés egy új szegmensével, a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázására törekvő, alkonygazdaság-fejlesztéssel foglalkozott, az Újbuda 60+ program tükrében. Az előadást Toldi Tamás, Újbuda Önkormányzatának Idősbarát Programjáért felelős menedzsere tartotta, aki bemutatta a XI. kerületi Önkormányzat kezdeményezésében, az országban elsőként, öt évvel ezelőtt elindított komplex programot. A program kettős célt szolgál: egyrészt a kerületben élő időskorúak életminőségének javítását, valamint közösségi szerepük és érdekérvényesítésük erősítését, másrészt az idősek növekvő számából (is) következő költségvetési terhek csökkentését és az időseket is érintő szociális és egészségügyi ellátórendszer munkájának kiegészítését ott, ahol az - feladatai és határai miatt - további lépéseket már nem tud megtenni. Az Újbuda 60+ programon keresztül az Önkormányzat a szervezeti háttér, a közösségi helyszínek (pl. közösségi házak, idősek klubjai) és pénzügyi támogatás biztosításával, a szakmai, koordinatív és szervezési feladatok ellátásával, valamint sokszínű programkínálattal támogatja az időskorúakat. Az Önkormányzat támogatja az önszerveződéseket és törekszik arra, hogy a program irányítását az évek múltával fokozatosan átadja az önkénteseknek és a civil szerveteknek. Az előadáson elhangzottak a 60+ program eddig elért eredményei, így például a folyamatosan bővülő szenior önkéntes programok, az Újbuda 60+ Kedvezménykártya bevezetése, vagy az Újbudai Idősek Akadémiájának megalapítása. Újbuda Önkormányzata 2011-ben a 60+ program országos szintű kiterjesztését kezdeményezte, melynek első lépése a felelősen gondolkodó önkormányzatok összefogása és a társadalom figyelmének felhívása az idős emberre és az idősödés egész országot érintő hatására, az ebből kialakuló esetleges krízis elkerülésének érdekében.
A helyi gazdaságfejlesztés (HGF) szekcióját a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében Czene Zsolt osztályvezető előadása nyitotta meg. Előadásában bemutatásra kerültek a helyi gazdaságfejlesztést életre hívó szükségletek egyes dimenziói, az autonóm –és helyhez illő – beavatkozásokat megkívánó társadalmi-, gazdasági-, és környezeti veszélyeknek, elsősorban belső erőforrásokra építő és helyi eszközökkel való megoldása. A hallgatóság megismerhetett számos, a mai városainkban létező helyi gazdaságfejlesztési beavatkozást. Ezek közül is kiemelkedő jelentőséggel bír a vidéki térségekkel való kapcsolatok helyreállítása (helyi gazdaságszervezés, közvetlen értékesítés). Az előadó összefoglalta azt is, hogy milyen módokon jelenik meg a helyi gazdaságfejlesztés az egyes országos szintű ágazati fejlesztési stratégiákban. (A helyi gazdaságfejlesztés inkább a vidékfejlesztésben dominál.)
G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense, a szociális gazdaság város és vidékfejlesztéshez való viszonyulását fejtette ki előadásában. A tanszékvezető asszony előadásában a szociális és szolidáris gazdaság jellemzőinek a helyi gazdaságfejlesztéssel való összehasonlítására, az egyes lehetséges alkalmazhatósági kulcsterületek és a város-vidék kapcsolatokban megjelenő társadalmi innovációs lehetőségek bemutatásra került sor. Az előadás a szociális és szolidáris gazdaság és a helyi gazdaságfejlesztés összekapcsolhatóságának fontosságát hangsúlyozta, a szolidáris megoldások város és vidék relációjában való megjelenését célozta. A társadalom tagjai, a gazdaság szereplői által másokért és egymásért vállalt felelősség érvényesülése a pénztőke helyettesítésével (munkával, társadalmi tőke bevonásával), vagy nem profit szempontú átcsoportosításával, a társadalmi és környezeti (fenntarthatósági) szempontok érvényesítése mellett segít a gazdaság egészét visszahelyezni a társadalom rendszerébe.
A helyi szint képviseletében Alt Norbert, Gyula város alpolgármestere néhány fontos ténnyel kezdte előadását a város történetéhez kapcsolódóan. Az alpolgármester kifejtette, hogy a város helyi gazdaságának alapjait a korábban is fontos szerepet játszó erőforrások jelentik, így a turisztikai adottságok, a mezőgazdasági termelés, illetve a termelőüzemek megléte. Határ menti helyzetét a Körös Völgye EGTC megalakításával egyre jobban kihasználja és a román településekkel több közös kezdeményezést is megvalósítanak. Jelenleg a városban a helyi gazdaság fellendítésére több kezdeményezés indult, mint például a Gyulai Kedvezménykártya bevezetése, a társasházkezelő szolgáltató megalakítása, a tanyás térségeket segítő Hangya Szövetség létrehozása, a húsfeldolgozáshoz és kolbászkészítéshez szükséges alapanyagok környékről való beszerzésének támogatása, illetve az azóta országos hírnevet szerzett Mintamenza program is a városból indult.
A szekció negyedik előadójaként Gelencsér Géza, a Magyar nemzeti Vidéki Hálózat Tanácsának tagja a helyi közösségek 2014-20-as tervezési ciklusban újonnan feltáruló lehetőségeiről beszélt előadásában. Gelencsér Géza a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság egyesületi elnökeként (a közösség 56 települést fog össze a Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, 47.116 lakossal, 1160 km2-en) a több uniós alapból megvalósuló (multi-funding) helyi fejlesztést, közösségi kezdeményezést mutatta be előadásában. A sikeres CLLD alapfeltételeit hangsúlyozta ki, felhívva ugyanakkor az eredményes megvalósítást gátló veszélyekre is a figyelmet. A CLLD-eszközök alkalmassá válhatnak a jövőben a vidéki problémák hatásainak csökkentésére, ehhez azonban számos tényező (pl. önálló helyi döntési kompetencia) szükséges.
A délután második felében ugyancsak két műhelybeszélgetés zajlott párhuzamosan, „Fenntartható mobilitás gazdasági szemmel” és „Gazdaságorientált oktatás és szakképzés” címmel.
A „Fenntartható mobilitás gazdasági szemmel” című szekcióban Gecse Gergely, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője felvezető előadásában a fenntartható mobilitás gazdaságban és gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét járta körül. Hangsúlyozta, hogy a mobilitás fenntarthatósági problémái nem újkeletűek, a történelem során találhatunk erre számos példát. Napjaink kérdése, hogy a posztfordista rendszer fogyasztói mintája és az ehhez alkalmazkodó termelési modell fenntarthatóvá tehető-e. Ezt követően a hazai mobilitási trendek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásaihoz kapcsolódóan mutatott be számszerű tényeket, kiemelte, hogy a pillérek akár egymás ellen is hathatnak (pl. Malév leállása). Az előadás zárásaként európai kontextusba helyezte a közlekedési fenntarthatósági célokat, majd a pénzügyi fenntarthatóság kérdésére is kitért.
Dabóczi Kálmán, a Közlekedéstudományi Intézet stratégiai projekt igazgatója, az állami szintű közlekedésszervezésben több éves vezetői tapasztalattal rendelkező szakember az „Alkalmazkodás, együttműködés, koordináció – az állami feladatok támogatásának új útjai” című szemléletes és jól felépített előadásában, számos példát felhozva érzékeltette, hogy mind általánosságban, mind napi szinten milyen gyakorlati problémákkal kell megküzdenie a szakmának, kiemelve az alkalmazkodás kulcsszerepét. Néhány alapvető, rendszerszintű kérdés (például, hogy az igények teremtik-e az infrastruktúrát, avagy vice versa) feltevése után rávilágított, hogy az Alaptörvény nem határozza meg az állam feladataként a közlekedési szolgáltatások megszervezését, hiszen ebben a témakörben egyedül a szabad mozgáshoz való jog az, amit szavatolnia kell az államnak. Ezt a gondolatmenetet folytatva mutatott be az előadó (számos adatot felvonultatva) néhány aktuális dilemmát, többek között, hogy a szabad vagy szabályozott versenyen alapuló, avagy a protekcionista közlekedésszervezés működik-e leginkább hosszú távon Magyarországon, illetve, hogy milyen területi szintekben érdemes gondolkodnia az ellátórendszer egyes ágazatainak. A szakértő rámutatott arra, hogy a közlekedésszervezésnek az egyes napi feladatai kapcsán rendkívül gyorsan kell tudnia reagálni, és emellett nagyon sok, és gyorsan változó igényt kell kielégítenie, amelyeket (még akkor is, ha az adott igény előremutató) sokszor nagyon nehéz beilleszteni a rendszerbe. Ezt az alkalmazkodási készséget a gyorsan változó feltételek, vezetőcserék egyre csak gyengítik, ezért a szakértő az előadás végén a folytonosságot, következetességet említette még meg, mint az ágazat alapvető igényét a politika irányába.
A szekció harmadik előadójaként Gelencsér László, a Budapest Közlekedési Központ Tömegközlekedési Divíziójának főmunkatársa a főváros közösségi közlekedésének perspektíváiról beszélt. A közösségi közlekedési szakember előadását Budapest új, integrált közlekedési intézményrendszerének felvázolásával kezdte, majd a BKK ezen belül elfoglalt helyét és távlati céljait sorolta fel. Ezután a szervezet jelentősebb fejlesztési elképzelései kerültek bemutatásra, mint például a budai fonódó villamoshálózat, valamint az 1-es és 3-as villamos vonalak fejlesztése, a FUTÁR projekt, az elektronikus jegyrendszer bevezetése, illetve az autóbusz járműpark fejlesztése. Megtudtuk, hogy a budai fonódó fejlesztésénél a vezérelv az, hogy az utasoknak minél kevesebbszer kelljen átszállniuk, hiszen a kérdőívek alapján a budapesti tömegközlekedők ezt szeretik a legkevésbé. Arra is fény derült, hogy a FUTÁR, vagyis a Forgalomirányítási és Utas-tájékoztatási Rendszer keretében Budapesten és néhány agglomerációs településen összesen 263 közterületi kijelző fog valós idejű tájékoztatást adni 2295 db jármű aktuális helyzetéről. A 2013 tavaszán forgalomba kerülő Mercedes buszok, és a BKK hosszú távú projektjeinek (M2 és Gödöllői HÉV összekötése, M1 rekonstrukciója és északkeleti meghosszabbítása) megemlítése után a szervezet kisebb, kommunikációs jellegű fejlesztéseinek felsorolásával zárult az előadás.
A szekció utolsó előadásában Szauter Ferenc, az ún. SZEnergy Team képviselője a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elektromos és hibrid járművekkel kapcsolatos fejlesztéseit mutatta be. Előadásában kitért a jelenlegi formájában nem fenntartható közlekedés problémáira és azok kezelhetőségére. Véleménye szerint a fenntarthatóság megteremtésének lehetséges eszközei lehetnek a villamos és hibrid hajtású járművek, melyek tekintetében Győr mintaváros kíván lenni. A technikai háttér bemutatása után a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságát járta körül, megemlítve a már megvalósult fejlesztéseket. Végezetül az alternatív járművek évente megrendezésre kerülő viadaláról, az ún. EcoMarathon-ról láthatott a hallgatóság egy bemutató kisfilmet. Az előadást hosszas vita és kérdéssor követte, hiszen a jelenben már működő, a fenntartható közlekedés valós perspektíváit jelentő elektromos autók megmozgatták a résztvevők fantáziáját.
A „Gazdaságorientált oktatás és szakképzés” szekció felvezető előadását Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának vezetője tartotta. A főosztályvezető felvázolta a szakképzés 2011-12-es újraszabályozásának legfőbb mérföldköveit, ahol alapelvként a gazdasági igények érvényesítésére épülő szakképzési rendszer felállítása állt, szem előtt tartva a foglalkoztathatóság javításának kulcskérdését. Bemutatásra kerültek a szakképzésben kínálkozó új lehetőségek, mint a szélesebb alapú szakmák választéka, a szakiskolai tanulószerződéssel zajló direkt képzés vagy az ágazati szakközépiskolák. Az előadás végül bemutatta azokat az uniós pályázati lehetőségeket, melyek rendelkezésre állnak a szakképzés átalakításának érdekében.
Az oktatási szekció második előadásaként Borosán Beáta, az EMMI Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályvezető-helyettese az oktatási és képzési közszolgáltatások fenntartható biztosításának témakörében a köznevelés és a családok nevelési kultúrájának, valamint a jogok és kötelezettségek összhangjára hívta fel a figyelmet. A köznevelést az állami közszolgálat részeként definiálta, ezen belül ismertetésre került az állami garanciavállalás elve. Az ágazat sürgető feladatai között szerepelt a pedagógiai munka minőségének javítása és a pedagógusok társadalmi megbecsültségének helyreállítása. Az előadás kitért az oktatás és gazdaság szoros kapcsolatrendszerére, majd bemutatásra kerültek az általános és középiskolai kerettantervbe illesztett munkaerő-piaci alkalmasságot elősegítő speciális tantárgyak céljai (Vállalkozzunk!; Jelenismeret; Munkapiac; Etikus vállalkozói ismeretek).
Harmadik előadóként Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola Tanszékvezetője bemutatta a duális felsőoktatás országos kiterjesztésével kapcsolatos koncepcióját. Az előadás kitért a duális szakképzés jelenlegi országos helyzetképére. Az előadó elmondta, hogy a gyakorlat-orientált / kooperatív / duális képzés jól ismert németországi mintájaként használt képzési modell, a Duale Hochschule Baden-Württemberg tapasztalati sok segítséget jelentettek a hazai modell kialakításában. A Kecskeméti Főiskola jelenleg két vállalattal, a Knorr-Bremse-vel és a Mercedes-Benz-el áll együttműködési kapcsolatban. A kooperáción keresztül kialakításra kerültek a megfelelő jogi keretek, a képzés időbeli struktúrája, marketing és kommunikációs stratégia a társadalom, a középiskolák, a szülők és a potenciális hallgatók irányába, a hallgatók vállalati kiválasztásának módszertana, valamint a vállalati képzési programok kidolgozása a főiskola támogatásával és jóváhagyásával. A tanszékvezető asszony ismertette a program keretében eddig elért bíztató eredményeket, valamint a kecskeméti példa alapján kidolgozott felsőoktatási intézményekre, iparvállalatokra, valamint állami koordinációs és minősítő intézményre bontható, országos szintre kiterjesztett duális szakképzési modell lényegét.
A szekció végén Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértője beszélt az oktatás és munkaerőpiac mozgásait alakító jelenlegi és várható tendenciákról, valamint az iskolai kudarc csökkentésére irányuló oktatáspolitikai törekvések eredményeiről (1. HÍD 1-2, Szakiskolások középiskolája, TÁMOP 3-1-1/3- Az egész napos iskola – felzárkóztatás). Az eredmények azt mutatják, hogy a szakiskolák tanulóinak sok egyéb, oktatási rendszeren kívüli támogatásra is szükségük van a boldoguláshoz, hiszen a hátrányok sokféle módon összegződnek ebben az iskolatípusban és csupán a problémák egy része kezelhető pedagógiai eszközökkel.
Összességében a konferencia széleskörű, ágazat-specifikus és ágazatokon átívelő gazdaságfejlesztési tapasztalatok, eszközök, lehetőségek, hazai és nemzetközi eredmények és jó példák megismerésére kínált lehetőséget. Betekintést engedett a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének jelenleg zajló fázisába, és lehetőséget teremtett a gazdaságfejlesztés terén kínálkozó újszerű eszköztár feltérképezésére, melyet reményeink szerint a gazdaság számos területéről érkező résztvevők haszonnal tudnak majd alkalmazni és továbbfejleszteni munkájuk során.
Forrás: NTH
