Siófokon a zöldhulladékot, a viharkárok alkalmával összegyűlő fát biomasszaként használják fel a kazánokban. A település célja a távhő árának kordában tartása és előállítási költségeinek csökkentése azzal, hogy faapríték-tüzelésű kazánokat vásárol.
Bodrog Gábor, Simonfa polgármestere is úgy látja, hogy mindent érdemes megtenni a költségek leszorítására, így télen már faaprítékos kazán üzemelt a körjegyzőségen és a polgármesteri hivatalban. A kazán és az aprítékadagoló nagyjából ötmillió forintba került, ehhez jött még az aprítógép és az épületen belüli átalakítások közel 2,5 millió forintos költsége. „A fűtésszámlánk nagyjából a korábbi egyharmadára csökkent” – emelte ki. „A faágakat - amit eddig a közmunkások összegyűjtöttek és elégettek -, decembertől felaprítjuk és hasznosítjuk. A beruházás négy év alatt megtérülhet, s lehet, hogy rövidesen hasonló eljárás alapján fűtünk majd az óvodában is” – nyilatkozta a polgármester.
Kaposfőn egy hektár olasznádat telepítettek tavaly, áprilisban további hét hektárral növelik a területet. A palánták nevelése már javában tart, nagy reményeket fűznek a biomassza programhoz. Sztányi Tibor polgármester kiemelte: olyan gyengébb adottságú helyen termesztik az olasznádat, ahol gabona vagy más takarmánynövény nem állítható elő gazdaságosan. Azzal számolnak, hogy egy hektárnyi termés nagyjából kétmillió forint értékű földgázt helyettesít. Az önkormányzati hivatalt és az óvodát is az így előállított energiával fűtik. „A betakarított olasznádat később felaprítjuk, s a kazánokban elégetjük, illetve egy részét brikettáljuk” – tette hozzá a polgármester. Számításaik szerint a program legalább 25-30 évre szól.
Forrás: Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület, sonline.hu
