Március 6-án az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban tartottak munkaértekezletet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó képzésekről az azok megvalósításában részt vevő szervezetek számára. A rendezvényen a Vidékfejlesztési Minisztérium és háttérintézményeinek képviselői nem csak előadásokat tartottak, hanem közvetlenül is kérdezhették őket a résztvevők.
Rengeteg változás érintette a felnőttképzést, és jelenleg is számos olyan tervezet készül erre vonatkozóan, amelyek még nincsenek jogszabályba foglalva, emelte ki Wayda Mariann, a rendezvényt szervező Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) igazgató-helyettese. 2011 decemberében az új szakképzési törvény a korábbi, toldozgatott-foldozgatott jogszabály után egységes keretet adott a szakképzésnek. Az igazgató-helyettes az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések fontosságára hívta fel a figyelmet, mivel az új OKJ-t – amely várhatóan idén szeptember 1-jén lép hatályba – jelentősen szűkíteni kellett, így több, létkérdést jelentő képzés is ebbe a kategóriába került, több pedig felsőoktatási szakképzésnek minősül majd. Az új rendszer egy másik jellegzetessége a moduláris rendszer helyett bevezetett komplex szakmai vizsga, a felnőttképzéssel szemben pedig a felnőttoktatás válik hangsúlyossá.
Új képzések is a támogatásban részesülhetnek, hangsúlyozta Wayda Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa az EMVA-társfinanszírozással támogatott szak- és továbbképzéseket érintő rendeletmódosításokkal kapcsolatosan. A több okból is szükséges változtatások egy része már hatályos, míg másik része április 30. után lép érvénybe. Utóbbiak közül az egyik legfontosabb, hogy az eddigi szervezetek a választható képzéseket, míg a kötelezőeket egy közbeszerzéssel kiválasztott intézmény bonyolítja le.
Az agrárszakképzés történetét és elért eredményeit mutatta be Szabados Tamás, a NAKVI projektvezetője. Az Európai Unió által elvárt 30-50 ezer helyett csaknem 57 ezren végezték el a képzéseket a valamivel több mint 58 ezer beiratkozottból, ami Szabados Tamás szerint igen jó arány, és a képző szervezetek érdeme, hogy ilyen sikeressé vált ez az intézkedés. Rámutatott arra is, hogy folyamatosan bővült a támogatott képzések köre, és a 39 képző szervezet száma is csak összeolvadás miatt csökkent.
Tótok Hajnalka, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) osztályvezetője a támogatási és kifizetési kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatokat foglalta össze. Az intézmény a kérelmek mindössze öt százalékát volt kénytelen elutasítani, Tótok Hajnalka pedig bemutatta a leggyakoribb hibákat, hogy ezeket a jövőben könnyebben el lehessen kerülni. Hangsúlyozta, ha a hatályos jogszabályok lehetőséget adtak rá, az MVH hiánypótlással igyekezett elérni, hogy az ügyfelek ne essenek el a támogatástól.
A következő, 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak tervezését mutatta be Mezőszentgyörgyi Dávid, a folyamatot a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén hazánkban programirodaként koordináló NAKVI főigazgatója. Az új programot az „EU 2020” gazdaságfejlesztési stratégia alá kell rendelni, és egy Közös Stratégiai Keretbe foglalják az eddig egymástól elhatárolva kezelt ágazatokat, az EU pedig a tagállamoktól is a különféle alapok integrált felhasználását várja el. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap hat prioritása közül az egyik éppen a tudástranszfer és innováció lesz, így még inkább kiemelten kell a gazdák képzésével és szaktanácsadással foglalkozni. Mezőszentgyörgyi Dávid a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szerepét is kiemelte, amelynek a képző szervezetek is fordulhatnak a szinte minden megyében jelen lévő helyi referenséhez, aki rendszeresen frissülő információkkal tud szolgálni a 2014-2020-as tervezésről.
Forrás: NAKVI
