Egy órán keresztül taglalták a szennai skanzen tárgyi és szakmai fejlesztésének elemeit az új gazda által szervezett csütörtöki sajtótájékoztatón Kaposváron, amely tavaly év vége óta a szentendrei szabadtéri múzeum fíliájaként működik. Cseri Miklós, a szentendrei Skanzen főigazgatója partnerséget ígért és kért a somogyi településektől, szakmai és civilszervezetektől, hogy az Európában páratlan módon egy élő faluban működő gyűjtemény a somogyiak és döntéshozók elvárásának egyaránt megfelelő fejlődést mutasson.
A skanzen új vezetője, Aranyos Sándor csoportvezető muzeológus által csiszolatlan gyémántnak nevezett gyűjtemény március 15-én nyitja meg kapuit, és az év további hétvégéit tematikus tartalommal megtöltve várja a látogatókat. Döntően a zselici térség településeire építenek, Kaposvár virágos kertjévé tennék Szennát, de már az M7-es autópályán is több tábla fogja jelezni a skanzen irányát, amely az eddigi 11 ezres látogatottságával tudott az egyik legnépszerűbb somogyi múzeum maradni. Szentendre ugyanakkor nagyságrendekkel többet szeretne kihozni belőle, nem a távolból írva elő az okosságokat, hanem a helyi értékekre és erőforrásokra támaszkodva, a bevált nyitott múzeumi módszertanát és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerét adva a sikerhez.
Az élő múzeumról szól két együttműködés, amely felhelyezi a felsőoktatási térképre Szennát: a Pécsi Tudományegyetem néprajzi és kulturális antropológia tanszéke a hallgatók nyári gyakorlatait kapcsolja a faluhoz, míg a Kaposvári Egyetem tudásbázisa az ökomúzeumi fejlesztést segíti majd. A főigazgató azt is elmondta: a zselici tájegység értékeit őrző és jelképező múzeumot rekreációs központtá szeretnék fejleszteni, ahol az új életminőségre vágyók interaktív kiállításon találkozhatnak eleink korabeli életformáival.
A modern múzeum nem lehet bezárkózó intézmény, hanem kulturális és szórakoztató centrummá kell válnia, mondta Aranyos Sándor, a fília vezetője. Az öt szennai porta közül a rinyakovácsit interaktív demonstrációs térré fejlesztik, ahol tapinthatók és kipróbálhatók a kiállított tárgymásolatok. A kisbajomi portán az állattartás kap főszerepet somogyi fajtamegőrző programmal. A somogyszobi portán a kézműves technikák ismerhetők meg. Az ökomúzeumi jelleget térségspecifikus fűszer-, dísznövény- és konyhakertek is erősítik.
Salamon Gyula, a 741 lakosú község polgármestere örül az új fenntartóról szóló döntésnek, és a szentendrei Skanzen munkatársaiban megismert csapatban garanciát lát a közös célok, a látogatószám-növelés eléréséhez. Beszélt a tervezett új fogadóépületről és hídról, a parókiamúzeumról és a parkolóról, ahol a kerékpárosok mellett a lovasokra is gondolnak, hiszen itt lóállás és lóitató is helyet kap.
Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója úgy látja, azok az intézmények kerültek jó kezekbe (országosan 12 múzeum, Somogyból a szennai mellett a zalai Zichy), amelyek januártól országos szakmai szervezet fenntartásába kerültek. Mint mondta: a „csipkerózsika-álmából” ébredő skanzen élővé tételét a megyei hatókörű múzeum 16 ezer darabos néprajzi gyűjteményére és szakmai stábjára alapozva támogatja.
Mint elhangzott: az átvétel napjától, december 30-tól ismét biztonsági és éjjeliőr szolgál a skanzenben, amire a korábbi gazdák, a megyei önkormányzat és megyei intézményfenntartó nem tudott forrást adni. A stáb, amelynek minden tagja esélyt kap az új rendszerben, múzeumpedagógus-közönségszervezővel is kiegészülve vág neki a „gyémánt” csiszolásának.
Forrás: Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület, sonline.hu
