A hajdani mezőváros-nagyközség egyik legszebb utcájában állt a helyi neológ zsidó hitű közösség temploma, amelyet 1947-ben lebontottak. 1944-ben csaknem háromszáz izraelitát kényszerítettek gettóba a nyolcezres bicskei lakosságból, akiket júniusban Auschwitzba deportáltak.
Az emléktábla ünnepélyes felavatásán el nem siratott történelmi fájdalmakról szólt Tessely Zoltán polgármester, felidézve a vészterhes időket. „Trianon, a doni katasztrófa, az 1956-os forradalom mártírjai is a némaságba, a kényszerű feledésbe voltak kényszerítve, miként az elhurcolt zsidók templomát sem kívánta megmenteni és megtartani a diktatúra új eszméje és logikája” – fogalmazott, majd hozzátette: a város régi adósságát törleszti azzal, hogy a lebontott zsinagóga helyén emléktábla jelezze a hajdani megbecsült közösség jelenlétét, amely utólagos köszönet alkotó tevékenységükért, s főhajtás gyászuk felett.
A helyi izraelita hitközség tagjai közül számos mérnök, orvos, ügyvéd, kereskedő került ki, különösen egy-egy legendás orvos nevét emlegették hálával és szeretettel a régi bicskeiek. Évszázadokon át együtt éltek a többséggel, a katolikus és református népességgel, jelenlétük természetes és fontos volt a főváros közeli településen. A holokausztot követően temetőjük is elvadult, s bár sírkertjüket mára rendbe hozták, hívő közösségük csupán a helyi történelem részét képezi.
Az faragvány Maka Árpád kőfaragó keze munkáját dicséri, amelyre zsidó szokás szerint kövecskéket helyeztek el a megjelentek. Az emlékkő köré önkéntes felajánlással Gáspár János vont szép kovácsoltvas kerítést.
Forrás: Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Közösség, feol.hu
