A Baranya megyei város eredményeit nem titkolt büszkeséggel sorolja a polgármester, Hárs József. „1989-ben alakult meg a helyi kábeltelevízió-építő közösség, és eldöntöttük, hogy karácsonyra mindenkinek lesz kábeltévéje. 40 kilométernyi csővezetéket fektettünk le úgy, hogy a családoknak saját utcáikban összefogva kellett kiásniuk az árkot. Ahogy az egyik utca elkészült, a másik juszt se hagyta, hogy szégyenben maradjon, így karácsonyra lett kábeltévé. Hat évvel ezelőtt ugyanerre a rendszerre alapozva vezettük be minden háztartásba a telefont, így a bólyiak azóta ingyen beszélhetnek egymással” – meséli a polgármester. A telefont a gáz bevezetése, majd a csatornázás követte, hat éve pedig optikai vezetéken jut el a háztartásokba a száz megabyte sávszélességű internet.
Az önkormányzat azonban nemcsak beruházó, hanem szolgáltató is. A 60 tévécsatorna, a telefon és az internet mellett ők végzik a helyi kommunális szolgáltatást, és a térségben ők gyűjtik az állati hulladékot is, amelyet felfőznek és eladnak egy biogázüzemnek. Hét éve működik a szelektív hulladékgyűjtés is. „A PET-palackokat Pécsre szállítjuk, de előtte összepréseljük, hiszen luxus lenne levegőt szállítani. A munkát a Fogyatékos Otthon lakói végzik, akik szét is válogatják a hulladékot, így több pénzt kapunk érte. Ők munkához jutnak, mi pedig spórolunk” – mutat rá a polgármester.
A válság persze Bólyt sem kerülte el, a kezelésében azonban más önkormányzatokhoz képest óriási előnyt jelentett, hogy Bólynak egyetlen fillér adóssága nem volt, és ma sincs. „Amikor számvevőszéki vizsgálatot kaptunk, a könyvvizsgáló nem hitte el, hogy folyószámlahitelünk sincs, átment a bankba megkérdezni” – jegyzi meg Hárs József. A biztos anyagi háttér lehetővé tette, hogy előre meneküljenek. Éppen a válság évében készült el új fűtési rendszerük, amelyet a város határában felszínre szivattyúzott 84 fokos termálvízzel táplálnak. A gázhoz képest ezzel egyharmadra csökkentek a fűtési költségeik, ami 50 millió forint megtakarítást jelent évente. A 60 százalékos pályázati támogatással megvalósult 430 millió forintos beruházás már megtérült a város számára.
„A helyi cégeknek is felkínáljuk a termálvizes fűtés lehetőségét, az ipari parkban pedig már négy csarnokot építettünk, amelyeket szintén így tartunk melegen, és még kettőt fogunk építeni. Ezeket bérbe adjuk a letelepülő cégek számára, reális áron. Az üzlet mindenkinek megéri: a vállalkozások olcsó rezsivel működhetnek és kiváló infrastruktúrát használhatnak, mi pedig szolgáltatjuk nekik a fűtést, az internetet, a szemétszállítást, közben pedig munkahelyek jönnek létre” – magyarázza Hárs József. Hozzáteszi, hogy jelenleg keresik annak a lehetőségét is, hogy a lakosság számára is elérhető legyen a termálvizes fűtés. Az infrastruktúra-fejlesztések meghozták a gyümölcsüket: a spórolás mellett a helyi iparűzési adóbevételek is emelkedtek, lassan elérik a válság előtti szintet. „A bólyiaknak nem ment el a munkakedvük, jelenleg 4000 lakosra 480 vállalkozó jut” – nyugtázza a polgármester. A körülmények sok cég számára teremtettek ideális környezetet. „Bóly rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyek igazán komfortossá teszik a működést egy vállalat számára. Itt most nem csak az autópálya közelségéről, a korszerű infrastruktúráról vagy a vállalkozások problémáit értő, menedzser típusú városvezetésről van szó, hanem például a termálvizes rendszerről, amit a jövőben a gyártásnál is hasznosítani fogunk” – sorolja Gódi Attila, egy, Közép-Európa legmodernebb cserépgyárát éppen Bólyba telepítő cég ügyvezető igazgatója.
A városvezetés a termálvizes fűtés sikere után tovább csökkenti intézményei rezsiterheit. Egy naperőművel az iskola villanyszámláit csökkentették nullára, egy másikkal pedig a szakiskola asztalosműhelyének és több részegységének hálózati fogyasztását csökkentik, a családok átmeneti otthonában pedig napkollektorral állítják elő a használati meleg vizet. A fentieknek is köszönhetően az 5000 fősnél kisebb települések kategóriájában Bóly a második díjat nyerte el a „Megújuló Energiaforrások Bajnoki Ligája” nemzetközi versenyen.
Forrás: Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, atv.hu