A búcsúi hétvégére teljesen megújult az évszázados múltra visszatekintő szentkúti zarándokhely és parkerdő. A számos ide köthető legenda világát őrző kegyhely az elmúlt években méltó köntöst öltött: előbb megújult a templom, majd tizennégy stációból álló keresztúttal bővült a Mária-kegyhely. A múlt hónapban ráadásul egy erdészeti cég saját forrásból finanszírozott, 42 millió forintos beruházásának köszönhetően megszépült a parkerdő bejárata, a stációsor mögött cölöptámfal épült, megújult a kápolnától a színpadhoz vezető lépcsősor és a parkerdő fennsíkjának színpada is, valamint tájékoztató táblákat helyeztek ki. Az ünnepélyes átadót – nagy érdeklődés mellett – a búcsú vasárnapján tartották.
A rendezvény elején a vasvári Szentkúthoz kötődő legendákat elevenítették fel, így a domonkosok törökök elől itt, egy fában elrejtett Mária-képét, amelynek helyén később bővizű forrást találtak, ebben pedig látni vélték a Szűzanyát, valamint a vak katona történetét, aki visszanyerte látását a víztől. A legendák felidézése után a helyi általános iskola pedagógusokból és diákokból álló kórusának műsorát hallhatták a résztvevők, majd Bugán József, az erdészet vezérigazgatója szólt a természeti erőhelyekről, energiákról. A Szentkút véleménye szerint épp egy olyan hely, ahol feltöltődhet lelkünk, és testünk. A kút megújulása valódi összefogás eredménye: a püspök, vállalkozók, civilek és az erdészet is mind tett azért, hogy a kegyhely megszépülhessen – hangzott el az ünnepi beszédben.
„A vasváriak régi vágya teljesült azzal, hogy a Szentkutat ilyen szépségében láthatják” – mondta Kovács Tilda, Vasvár polgármestere, aki bizonyítékul egy 1930-as, az akkori gazdasági világválság miatt a kútért aggódó újságcikket idézett. Hozzátette: ugyan most is gazdasági válság van, de a különbség, hogy itt és most bebizonyosodott: nem a pénz az úr, hanem az emberi akarat és a tenni akarás.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Széchenyi István idézetével nyitotta gondolatait: „a kisded makkból idővel termő tölgyfa lesz, ha jól gondozzák”. Mint mondta, a kegyhelyet körülölelő ősi tölgyek is egykoron pici apró magokként kapaszkodtak a termőtalajra, ahogyan a szentkúti zarándokhely és parkerdő terve is csak egy apró gondolatmagból nőtte ki magát. Egy csöndben elrebegetett ima szavaival kezdődött minden, amiben egy szerzetes azt kérte, hogy újra láthassa szeretett Mária-képét, amelyet aztán nem az odvas fába rejtett festményen, hanem a helyén fakadt tiszta forrás tükrében láthatott meg újra.
Hasonló történt akkor is, amikor a kápolna megújításának ötlete megfogant, amikor elkészültek a stációk, és amikor a megújítás ötlete megszületett. Hangsúlyozta: van, aki számára e hely egy különleges természeti jelenség, egy eróziós szurdokszerű völgy ősbükkössel és öreg tölgyfákkal. Van, aki számára az egészségmegőrzés helyszíne, ahol jó levegőn lehet kocogni, sétálni. Ide jöhetnek azok is, akiket valamiféle fájdalom, vagy veszteség ér. Ám a Szentkút elsősorban mindig a hitüket buzgón gyakorlók zarándokhelye volt, de itt az Istent keresőknek, a kételkedőknek is helye van.
Ezt követően Burusán József esperes felszentelte a megújult kegyhelyet és parkerdőt, és a szalagátvágás ünnepélyes pillanatai után, az avató zárásaként Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes és Mohai Gábor Kazinczy-díjas bemondó, előadóművész lépett színpadra a hely szelleméhez illő összeállítással.
Forrás: Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület, Vasvári Újság