A Kaposvári Állattenyésztési Napok az ország egyik legjelentősebb állattenyésztéssel foglalkozó kiállítása – nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
„A Kaposvári Egyetem és Kaposvár önkormányzata kezdeményezése számomra is nagyon rokonszenves. Kaposvár úttörő szerepet tölt be Magyarországon a települési élelmezési programmal, a kaposvári élelmiszerprogrammal, amelynek fontos eleme, hogy helyi termékek boltja létesült, s olyan piacbővítés történt, ami a gazdálkodók piacra jutását segíti, s így a vásárlók is megvehetik az ízletes minőségi magyar élelmiszereket” – mondta Fazekas Sándor. Lényegesnek nevezte a dél-dunántúli sertésprogramot is, mely része annak a sertésstratégiának, amit a kormány elfogadott. A vidék megtartó erejével kapcsolatos tervekről szólva a miniszter rámutatott: a legfontosabb az, hogy a magyar gazdák közvetlenül tudjanak termelni, s a vásárlók részére készterméket értékesíthessenek. Így a kézműves élelmiszerek megjelenhettek a piacon az elmúlt két évben, ezt a programot különböző pályázatokkal segítik elő. Most is van ilyen pályázat, melynek révén a termékek feldolgozottsági szintje emelkedhet.
„Ma már látszik, hogy a gazdapiacokon megjelentek a házi készítésű kolbászok, szalámik, lekvárok, szörpök, szárított, aszalt termékek” – jegyezte meg Fazekas Sándor. „Ez színesíti az élelmiszer-palettát, s a vásárlóknak is jó. A termelők pedig több jövedelemhez tudnak jutni, a megélhetésük biztosabbá válik, s így a vidéken maradásuk is perspektivikusabb mint korábban.”
A kérdésre, miszerint mit tesz a kormányzat, illetve a szaktárca a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának visszaállítására, Fazekas Sándor kiemelte: az állattenyésztés talpon maradását elősegíti az, hogy a kormány megemelte az agrártámogatások összegét, és előrehozták az állattartással összefüggő támogatásokat, ez 28 milliárd forint. „Előrehozott kifizetés lesz a területalapú támogatásoknál, amely 157 milliárd forint” – tette hozzá.
„Elfogadtuk a sertésstratégiát, amely a jövő évben 2,3 milliárd forint támogatást jelenthet, és az Európai Unió tanácsánál, az agrártanácsnál kezdeményeztük azt, hogy az Európai Unió rendelkezésére álló pénzforrásokból, tartalékokból a termelők, állattartók gyors segítséget kapjanak” – mondta a miniszter. Fazekas Sándor jelezte: hétfőn terjeszti be az EU minisztereiből álló Tanács elé ezt az elképzelést. „Aki gyorsan ad, az kétszer ad” – folytatta a vidékfejlesztési miniszter.
„Az első állattenyésztéssel kapcsolatos támogatások kifizetése már megkezdődött, s hamarosan meg fog érkezni a területalapú támogatás is. Egy gombnyomásra, ugyanúgy, ahogy tavaly” – mondta Fazekas Sándor.
Szombaton főzőverseny is színesítette a VI. Kaposvári Állattenyésztési Napokat. A Somogyi Hírlap csapata tárkonyos, erdei gombás vadgulyással szerezte meg a győzelmet, második a Kaposvári Egyetem válogatottja lett, harmadik helyen a Somogy TV csapata végzett.
„Egészséget minden téren” – e jelszóval buzdították az egészséges életmódra az Egészségnap résztvevőit, amelyet a KÁN-hoz kapcsolódva rendeztek meg a Kaposi Mór Oktató Kórház és a Kaposvári Egyetem szervezésében.
„Frusztrált, rohanó, felpörgetett életünkben mindent elkövetünk magunk ellen, pedig van megoldás” – mutatott rá köszöntőjében Repa Imre. Az előadók hivatására, életpályájára utalva kiemelte: látszólag egymástól távol álló szakterületeken dolgoznak, mégis sok minden összeköti őket. Papp Lajos szívsebész professzor – a természet és a kutatók küzdelmére célozva – jelezte: miközben felmegyünk a Holdra, anyagot hozunk a Marsról, addig a náthával gyakran mit se tudnak kezdeni a szakemberek. Szinte minden évben nagy riadalmat kelt az influenza, s emellett a vírusok okozta számos ismert betegség. A világon hihetetlen erőfeszítéseket fordítanak az egészségmegőrzésre, különösen a gazdagabbik felén – jelezte. A hazai előzményekre utalva megpendítette: Magyarországon jószerivel nem egészségügyi, hanem csak betegségügyi minisztérium volt. Pedig ideje lenne a betegségeket megelőzni, bár az is igaz, hogy az egészség megőrzése és a különféle programok beindítása rengeteg pénzbe kerülnek. Ugyanakkor számos nemzetközi példa is alátámasztja, hogy a prevencióra fordított összeg és energia megtérül.
Finnországot említette, ahol – akárcsak hazánkban – 35-40 éve a halálozási okok között fő helyet foglalták el a szív- és érrendszeri betegségek. A nemzetet fenyegető probléma ellen a politikai pártok is összefogtak, és az észak-európai országban megalkották az egészséges életmód feltételeit: az állam támogatja az egészséges élelmiszereket, s széles tömegek számára megteremtették a mozgás lehetőségét. Mindez tudatos stratégia eredménye, melyre idehaza is nagy szükség lenne, akárcsak arra, hogy a GDP-ből minél nagyobb összeget lehessen felhasználni.
„ A megelőzésben a társadalmin kívül az egyén felelőssége is fontos” – hangoztatta Papp Lajos. Táplálkozás, testi-lelki kondíció, sorolta a főbb területeket, aláhúzva, senki nem teheti le magáról a felelősséget.
„A kelleténél rosszabbul táplálkozunk” – erről már Róna Péter közgazdász beszélt előadásában, aki szerint a helyzeten lehet és kell is változtatni. A mezőgazdaság iparosításával a tömegélelmezési cikkek kereskedelme óriási gazdasági előnyökkel jár, ám ezzel együtt az egészséges élelmiszerek drágák.
Adódik a kérdés: mit lehet tenni, hogy az árkülönbözetet csökkentsük? A professzor a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében látja a kiutat. Hazánkban több mint 2000 kistelepülés található, s addig nem lehet kibontakozást várni, amíg az ágazat helyzete nem stabilizálódik. Az agrárium fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem kiemelt társadalmi kérdés is. Rámutatott: az ágazatban a leépülés jelei hosszú ideje tetten érhetőek, a beruházások megcsappantak, a folyamat megfordítása létérdek.
Forrás: Somogyi Hírlap