„A virág a föld jósága” – nyitotta meg Petőfi Sándor szavaival Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 19. Hortus Hungaricus Kertészeti Szakkiállítás és Vásárt szeptember 21-én a Flora Hungaria nagybani virágpiac területén. Hazánk legnagyobb kertészeti seregszemléjén összesen 131 kistermelő és cég több mint 300-féle termékkel mutatkozott be, mondta el az agrártárca vezetője, aki kiemelte, milyen fontos szerepet játszik a hazai mezőgazdaságban a kertészet, amely 50-60 ezer családnak nyújt megélhetést közvetlenül, és nagyjából ugyanennyinek a kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül. A kertészet ugyan sok tőkét igényel, de az agráriumban egyike a legjobban megtérülő ágazatoknak és ez a leginkább munkaigényes is, így a foglalkoztatási problémákat a leghatékonyabban képes orvosolni. Éppen ezért a kormány kiemelten foglalkozik a kertészet gondjainak megoldásában: ezt a célt szolgálja többek között a termálvíz-visszasajtolási moratórium kiterjesztése 2015 közepéig, valamint a gazdaságok családon belüli átadásának illetékmentessége, és a következő, 2014-2020-as európai uniós költségvetésben is minden lehetséges pályázati forrást megnyitnak számukra.

A miniszter megtekintette a kiállítást is, amelyen dísznövény-termelők, virágkötők, zöldség- és gyümölcstermesztők, kertészeti eszközök gyártói, szakmai szervezetek, valamint őstermelők mutatkoztak be. Számos konferencia, szakmai rendezvény várta az érdeklődőket a három nap során, és többek között díjnyertes csokrokat, valamint óvodásoknak kiírt kerttervezési pályázat alkotásait is meg lehetett tekinteni.

Az idei Hortus Hungaricuson tették le hazánk első nagybani biopiacának, az Ökologia Hungariának az alapkövét is, amelyen majd Budapesthez közel 150 termelő ismertetheti meg termékeit a nagyközönséggel. Fazekas Sándor szerint ez egy „igazán fontos beruházás első lépése”, hiszen az egészség és a régi ízek a hazai vásárlóknak is fontosak, a piac pedig a kistermelőknek is lehetőséget nyújt, így a fogyasztók és a termelők is jól járnak.

„A jövőnek üzenünk ma, amikor megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a bio- és egészséges élelmiszerek mindenki számára elérhetőek legyenek” - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Ifj. Hubai Imre, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi tagja, biogazdálkodó szintén kiemelte, hogy a jövőre kell gondolni többek között azáltal, hogy megőrizzék a magyar föld termőképességét és azt a magyar gazdák kezében összpontosítsák, valamint szolgálják a biokultúra egységes ügyét. Treer András, a Hortus Hungaricusnak helyet adó Flora Hungaria nagybani virágpiac szakmai igazgatója arra mutatott rá, hogy az alapkőletétel hasonló pillanat lehet, mint a dísznövénytermelők számára a házigazda virágpiac átadása 18 éve. Tapasztalatai szerint ma a biotermelők hasonló problémákkal küzdenek, mint annak idején a kertészek, amikor úgy döntöttek, összefognak. Mára a Flora Hungaria 38 alapítójának köre 530 tagra bővült, Treer András pedig hasonló sikert kívánt a biotermelők számára is.

Délután Vidékfejlesztési Nap címmel tartottak konferenciát, amely a dísznövénytermesztés szerepét vizsgálta a vidék helyzetének jobbításában. Ennek nyitányaként a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) keretein belül működő MNVH, valamint a Flora Hungaria Kft. keretmegállapodást kötött, amely értelmében együttműködnek öt rendezvény – köztük a Hortus Hungaricus – megszervezésében.

Körül kell határolni, hogy mi is a vidék, mivel enélkül nem lehetséges sikeres a vidékfejlesztés, hívta fel rá a Vidékfejlesztési Napot indító előadásában a figyelmet Dr. Csatári Bálint. Az MNVH elnöke kiemelte, hogy erre az Európai Unió közelgő új, hét éves költségvetése miatt is nagy szükség lenne, az EU ugyanis megköveteli, hogy lehatárolják a vidéki területeket és feltérképezzék a helyi adottságokat, amelyekre építeni lehet. A dísznövények mindennapi életünkben betöltött szerepére kívánta felhívni a figyelmet Tóth Albert. Az MNVH elnökségének és a Professzorok Batthyány Körének tagja hangsúlyozta, hogy „a virág nem pusztán egy adott termék, egy csokor, egy ajándék, hanem az egyetemes emberi kultúra óriási öröksége”, amelyet számos közmondás, név, mitológiai történet, ünnep és jelkép őriz – köztük a magyar népművészet virágmotívumai, így ezek a növények hazánk népi kultúrájának is egyedi részei. Az MNVH agrár-versenyképesség megteremtésében játszott szerepét vázolta ifj. Hubai Imre a szervezet gyakorlati segítségnyújtási lehetőségeit, így projektötleti felhívásait is bemutatva. Vámossy Csaba, a Magyar Agrárkamara elnökségi tagja az új kamarai törvényről beszélt, Ocskay Mária, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnöke pedig a szakmaközi szervezetek dísznövény-ágazatbeli jelentőségét járta körbe, többek között rámutatva, hogy az effajta összefogásra egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az EU-ban, és számos előnnyel, így például megnövelt érdekérvényesítő képességgel jár. Végül Gerzson László, a Zöldtető és Zöldfaépítők Országos Szövetségének elnöke egy élhető város kialakítására mutatott alternatívát: az épített felületek zöldterületi hasznosítását. A zöldfalak, zöldtetők nem csak természetesebbé teszi a városok képét, de a szennyező anyagok megkötésére és hőszigetelésre is alkalmasak.

Este az Agrár Sajtóklub sorozat legújabb részeként a délelőtt „Év Kertésze” címmel kitüntetett termelők részvételével tartottak kötetlen beszélgetést, amelyen többek között a kertészek utódlása, a szak- és felsőfokú képzés gyakorlati oldalának fejlesztése és a gyógynövények szerepe került szóba.

Forrás: NAKVI, MPSZ

Cikk megosztása