Nemzetközi zsivaj töltötte be két hétig az egykori kémesi malom területét: Portugáliától Lengyelországig, Lettországtól Törökországig összesen nyolc különböző európai országot képviseltek azok a fiatalok, akik az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben Programnak köszönhetően érkeztek az Baranya megyei községbe. A közel 14 nap alatt láthatóan nagyon jól összekovácsolódott a társaság, állapította meg nyitóbeszédében Erdős Balázs, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) igazgató-helyettese a programot záró ünnepélyes kerekasztal-beszélgetés során. Erdős Balázs kiemelte, hogy a malmot lépésről lépésre fejlesztették, mára pedig a folyamatos munkának köszönhetően, számos feladat ellátására alkalmas „ifjúsági komplexummá” vált az egykor elhagyatott és funkcióját vesztett épületegyüttes. Hangsúlyozta, hogy a NAKVI vidékfejlesztési kormányzati háttérintézményként fontosnak tartja az innovatív megoldások felkeresését és terjesztését, ilyenre pedig itt kiváló példákat lehet találni.
Az idei már a harmadik alkalom volt, hogy európai fiatalok érkeztek Kémesre együtt gondolkodni - dolgozni, megismerni a környéket és tapasztalatokat cserélni, mondta Horváth Zoltán, a Fenntartható Ormánság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szervező célja innovatív, fenntartható fejlődést szolgáló projektek megvalósítása, összeforrasztva a főbb nemzetközi irányvonalakra jellemző programokat a helyi adottságokkal, erre pedig jó példa lehet ez a kezdeményezés is.
Ilyen kezdeményezés a „Zöldutak” alternatív vidékfejlesztési módszere is, amely egy-egy térség természeti és kulturális értékeit köti össze olyan útvonalakkal, amelyeket motor nélküli közlekedési eszközökkel lehet bejárni. A kilenc Zöldút közül az ormánsági az egyik legsikeresebb, az ezt megvalósító nonprofit kft. munkája pedig nagyon innovatív, ugyanis ez az első és eddig egyetlen hazai példa, hogy a fiatalokat bevonják egy Zöldút körüli munkába, hangsúlyozta Budai Krisztina. A Zöldutak Módszertani Egyesület elnöke – akárcsak Horváth Zoltán – azt is fontosnak tartotta, hogy a helyieket is bevonták az ifjúsági projektbe.
Az idelátogatók ugyanis első kézből, az Ormánság lakóitól szerezhettek ismereteket a helyi kultúráról, tőlük tanulhattak kézművességet, játékokat. A „vissza a gyökerekhez” munkacsoport tagjai Kórósra látogatva megnézhették a helyi református templomot, a fakazettás mennyezet mintái alapján pedig később memóriajátékot készítettek, helyi cigányasszonytól tanultak kenyeret sütni, környékbeli fiatalokkal készítettek szőnyeget, és a vesszőkosárfonás technikáját is elsajátították. Ez utóbbi készségre szükségük is volt, hiszen a kéthetes program végére egy óriási fonott kosárból készült ládát készítettek, amelybe a résztvevő országok egy-egy jellegzetes játékának többnyelvű leírását tették a szükséges eszközökkel, hogy a helyiek és a malom lakói később is játszhassanak.
A „geocaching” munkacsoport is bejárta a környéket, ők azonban főként a természeti értékekkel ismerkedhettek meg. A csapattagok többek között egyedi, újrahasznosított anyagokból készült tárgyakat, zene- és filmlistákat, receptet tartalmazó dobozokat tettek ki, amelyek GPS-koordinátáit megosztották geocahing-weboldalakon, így bárki megkeresheti a ládákat. A dobozokat a Zöldút mentén helyezték el, így reményeik szerint még inkább növelik az érdeklődést iránta.
Az újrahasznosítással foglalkozó munkacsoport résztvevői maradandó alkotással járultak hozzá a kémesi malom fejlődéséhez. A résztvevők egy hét négyzetméter alapterületű filagóriát építettek, kizárólag újrahasznosított anyagok felhasználásával. A kupakokból, műanyag flakonokból, üdítős dobozok lapokra vágott darabjaiból és egyéb hulladékokból legalább olyan színes kerti pihenőt építettek, mint amilyen az itt két hétig együtt dolgozó nemzetközi társaság volt és amely a munkájával egy kicsit az Ormánság fejlődéséhez is hozzá tud járulni.
Forrás: NAKVI