Összesen 267 millió forintnyi támogatást nyertek a Völgyvidék Leader Közösség 17 településén vidékfejlesztési célokra: a pályázók 250 ezer és 35 millió forint közötti összegből gazdálkodhatnak.
Iskolai osztályok tanulmányi kirándulása, alkotóház, rendezvény helyszín kialakítása, helyi termék előállítása, kézműves eszközök, képzések, református hittantábor, gyógynövénygyűjtés – sorolja Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség irodavezetője, mi mindenre fordítják a nyertesek a támogatást. Mind utófinanszírozású, teszi hozzá, tehát a pályázók - szigorú elszámolást és ellenőrzést követően - a megvalósulás után kapják meg az összeget. A Völgyvidék Közösséget a Váli-völgy és néhány szomszédos település önkormányzatai, kis- és közepes vállalkozói, kézművesei, élelmiszer-előállítói és egyénei alkotják, akik a vidékfejlesztés érdekében tevékenykednek.
Az európai uniós LEADER rendszer neve ismerősen cseng már nálunk is, noha a magyar fülnek meglehetősen kacifántosan hangzik a francia kifejezés, amelynek kezdőbetűi adják a mozaikszót: Liason Entre Actions pour de Developement de’ l Economie Rurale. Lényegében a vidék gazdaságfejlesztési tevékenységét, intézkedéseinek összekapcsolását jelenti, s az egyre urbanizálódó országok vidékmegőrző erőfeszítéseit fogja össze.
A Völgyvidék Közösséghez 105 benyújtott pályázatból 67 nyert, s bár ezek tíz téma- és tevékenységi körbe foglalhatók, nagyon szerteágazó és egyedi az összetétel. Minden belefér, ami vidék, mondja az irodavezető nem kis büszkeséggel, mert országosan is jó eredményeket tud felmutatni ez a közösség. Európában 2300 helyi akciócsoport működik (ilyen a Völgyvidék is), Magyarországon 94, amelyekből öt Fejér megyei központú, közülük az egyik átnyúlik Komárom-Esztergom megyébe.
Európa 500 millió lakosának több mint fele vidéken él, azaz 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településen, ám a kontinens összterületének 90 százalékán. A városok viharos sebességgel nőnek a falvak rovására, számos veszélyt előrevetítve. Ám hogy mi tartsa meg ezt a falusi népességet, főként a tanultakat, képzetteket, aktívakat, fiatalokat, az korunk dilemmája. A LEADER-programok a sok-sok kérdésre kísérelnek meg válaszokat kínálni - erről Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban nemzetközi konferenciát szerveztek nemrégiben.
Minden résztvevő megegyezett abban, hogy a helyiek tudják legjobban, mi kell leginkább helyben: mire van szükség, mit célszerű fejleszteni, újjáéleszteni, meghonosítani. A helyi közösségek erősítése, gazdasági hátrányaik leküzdése, kulturális elhanyagolódásuk megakadályozása elsődleges, akárcsak annak a téves felfogásnak az eloszlatása, hogy a falu és a város közti különbség tűnjék el. A szegénység, a munkanélküliség, a kirekesztés csökkentése mindenütt az első szempont, ezt pedig az állam önmagában képtelen megoldani. A helyi közösségek nélkül a sok pénz átcsoportosítása sem megoldás, de a válság megmutatta: nincs sok pénz, még gazdag országokban sem. A helyi tudás, akarat, a társadalmi tőke képes aktivizálni azt a forrást, ami jut a vidékfejlesztésre. Egyes helyeken már csekély összeg is óriási segítség, mert mozgósítja a helyben szunnyadó energiákat. A helyi élelmiszer- és kézműves termékek előnyben részesítése, a törpevállalkozások támogatása, a vidéki értékek megőrzése külsőségekben is – ez a LEADER fő törekvése. A Völgyvidék Közösség a nyáron például 14 tábor támogatására fordít pénzt a költségvetéséből. Az egyikben táncolnak, a másikban kézműveskednek, a harmadikban gyógynövényeket gyűjtenek, de tartanak vidékakadémiát és koncerteket a megszépült magtár-hangistállóban. Emellett épülnek a közösségi kemencék, amilyenek még ötven-hatvan éve is majd minden falusi háztartásban megvoltak, de lebontották őket.
Ám vannak dolgok, amelyeket érdemes újjáépíteni.
Forrás: fmh.hu, Völgy Vidék Közösség